"Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön (…) hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben” – olvashatjuk a Bibliában, Máté evangéliumában az intelmet, de az a helyzet, hogy ha valami ingyen van, máris kapóssá válik, ráadásul a kormányzat gyakorlatilag rátukmálja a történelmi egyházakra a saját, de még az önkormányzatok ingatlanjait is egy Semjén-féle törvénymódosítással.

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott, tavaly év végén elfogadott módosítás ugyanis túllépett az amúgy egyszer már lezárt egyházi ingatlankárpótláson, és lehetőséget adott arra, hogy idén február 28-ig az egyházak bejelentsék igényüket olyan ingatlanokra is, amelyek sosem voltak a tulajdonukban korábban, a lényeg, hogy most éppen ők használják. Vagyis,

amelyik épületre annak egyházi használója rámutat, azt számára a törvény erejénél fogva ingyenesen át kell adni, akár állami, akár önkormányzati tulajdonban van – a helyhatóságoknak ráadásul az állam részéről nem jár a vagyonvesztésért kártérítés vagy más ellentételezés.

A kormánypárti és jobbikos szavazatokkal elfogadott módosítás egy, még az Antall-kormány idejéből származó jogszabályt írt át, lehetővé téve az egyházaknak olyan állami, önkormányzati épületek megszerzését is, amelyeket el sem vettek tőlük, mert nem is volt az övék. Egy feltétel volt: az ingatlanban a kérelmező egyház vagy szerzetesrend hitéleti, szakrális, köznevelési feladatot lásson el.

Annyi épületet ajándékozna a kormány az egyházaknak, hogy a legtöbb felekezet már sokallja is

Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai.

Az sem a törvény indoklásából, sem más nyilvános háttéranyagból nem derül ki, hogy hány épületet érinthet az új jogszabály. De lévén, hogy az elmúlt években forrásszűkébe került önkormányzatok százas nagyságrendben adták át például általános iskoláikat, szakképző intézményeiket egyházi fenntartásba – miközben az épület maradt a tulajdonukban –, nem kevés ingatlanról lehet szó.

A február 28-i határidő eltelte óta igyekeztünk kideríteni, hány ingatlanra jelentették be igényüket az egyházak. Amint az várható volt, az intézkedés sokkal több önkormányzati ingatlant érinthet, mint ahány államit, mégis, csak utóbbiakról van pontos számunk. A legutóbbi kormányinfón a hvg.hu rákérdezett Gulyás Gergely miniszternél, és később meg is kaptuk a Miniszterelnökségtől a választ:

a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. adatai alapján 2022. december (a törvénymódosítás hatályba lépése) óta 18 db állami tulajdonban álló – egyházi fenntartású köznevelési, vagy szakképző intézményként működő – ingatlanra és 3 hitéleti célú ingatlanra érkezett megkeresés egyházak részéről.

Vagyis összesen 21 állami ingatlanja jelentkeztek be az egyházak, de hogy pontosan hol, melyekre és melyik egyházak, azt állítása szerint a Miniszterelnökség sem tudja, mivel csak ezt a puszta számadatot kapta az MNV-től.

Arról pedig még nehezebb pontos adatot szerezni, hogy hány nem állami, hanem önkormányzati ingatlanra jelentették be igényüket az egyházak.

Az egyház java fontosabb, mint a javai - Joseph Ratzinger mai Magyarországnak szóló üzenete 1996-ból

Amíg élt a pápaságáról lemondott XVI. Benedek, sokszor lehetett olyanokat olvasni-hallani a kormánypártokhoz húzó hívek körében, hogy az „igazi" pápa nem is Ferenc, hanem az elődje. Hát, akkor álljon itt egy idézet az akkor még bíboros Joseph Ratzingertől, 1996-ból.

Igyekeztünk adatokat szerezni maguktól az egyházaktól, de ez nem bizonyult könnyű feladatnak. Üdítő kivétel volt az evangélikus egyház, ahonnan példamutató önmérsékletet jelző választ kaptunk. Ők ugyanis központilag eldöntötték, hogy

nem élnek a törvény adta jogukkal, és nem kérnek egyetlen ingatlant se – se államit, se önkormányzatit.

Érdemben válaszolt a református egyház is. Közölték, hogy gyülekezeteik, egyházkerületeik autonómiája, önálló döntési joga kiterjed az ingatlanok igénylésére is, de az eddigi visszajelzések alapján “országosan körülbelül 60 ingatlan érintett.” Hozzátették: ahogy a jelenlegieknek, úgy az újonnan igényelt ingatlanoknak is felelős gazdái lesznek, a közösség javára használva azokat.

Az iskolák egyházi einstandja rázósabb lehet, mint ahogy az elsőre tűnt

Békésszentandráson az iskola egyházi átvétele egy öthektáros területet is érint, eszük ágában sincs az egészet ingyen odaadni a püspöknek. Kübekházán pedig az ingatlanban működik a központi főzőkonyha, és egy civil közösségi ház, itt ezek működése kerülne veszélybe az átadással.

A baptista egyháztól érdemi választ egyelőre nem kaptunk, míg a Hit Gyülekezete egyáltalán nem is reagált. Jóllehet egyes hírek szerint utóbbi egyház az egyik legelszántabb szorgalmazója volt annak, hogy birtokba vehesse az általa fenntartott iskolákat. A katolikus egyház az egyes fenntartókhoz irányított bennünket, mondván, hogy érdeklődjünk náluk, de ez szinte lehetetlen vállalkozás, hiszen

tucatnyi katolikus szerzetesrend vesz részt a köznevelésben és ezek mindegyike teljes önállóságot élvez, ezen kívül az egyházmegyék is önállóan járnak el az ingatlanügyekben, plusz ott vannak még az egyházi alapítványok is.

Úgy tudjuk azonban, hogy van például olyan katolikus szerzetesrend, amelyik nem ingatlant igényel, hanem ellenkezőleg: ingatlant adott vissza az utóbbi időben. Ilyen például a ferences rend, ahol 2010-hez képest egy iskolával és mintegy 500 diákkal van kevesebb a rendszerben, tavaly pedig bezártak egy kollégiumot is.

Az viszont a nyilvánosság előtt is ismert példa a katolikus egyházból, hogy az Orbán-barátságáról közismert Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök jelezte: igényt tart a kübekházi iskola és óvoda épületére, valamint azok ingó vagyonára is. Végül azonban a püspök visszalépett az igénytől, miután Molnár Róbert polgármester a Facebookon is keserűen reagált. Azt írta:

nem haragszik a püspökre, „sőt, inkább sajnálom, mert akarva, akaratlanul is áldozatává lett ő is ennek a rendszernek. Nem tudott ellenállni a hatalmi csábításnak a pénz szerelmének”.

Míg Kübekházán így “visszavonult” a katolikus egyház, Hódmezővásárhelyen már nem. Márki-Zay Péter polgármester bejelentése szerint “egymilliárd forintot meghaladó értékű” ingatlanvagyonra érkezett igény: a Domonkos-rend fenntartásában működő óvodára és iskolára, a katolikus egyház által fenntartott óvodára és iskolára, továbbá a reformátusok is bejelentkeztek a csak részben általuk használt két ingatlan teljes tulajdonjogára.