Hosszú interjút adott Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) elnöke a 24.hu-nak, amelyben szóba került

• a magyar színekben versenyző orosz sportolók ügye, akiknek az érkezésével
• a sportágból kiszorulni látszanak a magyarok,
• az örmény-orosz szakmai vezetés,
• a sportági eredményesség,
• hogy több szülő is levelet írt a szövetség vezetésének, amelyben edzői módszerei miatt bepanaszolták Sebestyén Júlia Európa-bajon műkorcsolyázót,
• Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang.

A fideszes politikus, aki 2011 óta vezeti a szövetséget, az orosz korcsolyázók magyarországi térnyeréséről szólva azt mondta: a szövetség azt az elvi döntést követi, hogy honosítani kizárólag párosban és a jégtáncszakágban lehet, egyéni sportolók esetében nem kezdeményeznek országváltást. A törekvésük az, hogy a magyar utánpótlásból válogassanak, és remélik, hogy a versenyzőik elérik az ehhez szükséges szintet.

Hogy a sportágban a jelenséget csak „oroszinvázióként” emlegetik, azt felelte: „Sőt nevezzük orosz imperialista letámadásnak!”

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt tizenkét évben mi történt, ha nyomokban sem látszik a magyar utánpótlás, Kósa azt felelte: nulláról kezdték el újjáíépíteni a sportágat. Amikor a kérdező felvetette neki, hogy ennyi idő alatt a nyolcéves gyerekek húszéves, sokat megélt sportolókká nőttek, Kósa a nemzetközi versenyekre szerzett kvóták számát sorolta, s úgy összegzett: „Ez azt bizonyítja, hogy valamelyest megyünk előre.”

A Sebestyén Júlia pedagógiai módszereit nehezményező, gyermekbántalmazást is sejtető szülők leveleiről Kósa azt mondta: „Érkezett egy megkeresés januárban egy nagykorú versenyzőnk édesanyjától, és négy nem olyan régen. Ha ezeket elolvassa, látszik, hogy egyvalaki írta, csak rávett négy embert, hogy írják alá ők is.”

Szavai szerint az első levélről a beérkezése után tárgyalt az elnökség, majd azt kérték a szülőtől, hogy támassza alá az állításait, mert azokkal enélkül jogi értelemben nem tudnak mit kezdeni. „Végül felhívott bennünket azzal, hogy meggondolta magát, merthogy sok emberrel beszélgetett, Juliról vannak kifejezetten kedvező vélemények is, ezért mégsem írná meg ezt a levelet. Ezen a nyomon nem könnyű elindulni. A másik négy levél esetében ugyanúgy járunk el, elküldjük a fegyelmi bizottsághoz, leülünk Julival is, hogy gondolja végig, mert ezek szerint vannak szülők, akik szerint a módszerei kifogásolhatók. Ebben a témában én nem tudom kideríteni az igazságot. Három-négy évvel ezelőtti esetekről van szó.” Feltette azt a kérdést is, hogy három évig ezek miért nem voltak fontosak, azt a felvetést azonban visszautasította, hogy e megközelítést szokták áldozathibáztatásnak nevezni.

Az ügy még nyitott, Kósa elmondása szerint már előkészítették a meghallgatásokat vele kapcsolatban. Hogy miért húzódik a dolog hónapok óta, arra azt felelte: „Nagyon észnél kell lenni az ilyen esetekben. Júlia azt mondja, hogy semmi sem igaz az egészből. Kitenni egy embert annak, hogy alaptalanul meghurcolják – ezzel óvatosan kell bánni, különösen, ha azt észleljük, hogy persze, eltelt három hónap a panasz óta, de az eset 2019-ben volt. Ez a három hónap ahhoz képest nem mondható hosszúnak.”

Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang Kínába igazolásáról is beszélt a MOKSZ elnöke, azt mondta, az a céljuk, hogy a 2026-os téli olimpiára pótolni tudják a két rövidpályás gyorskorcsolyázót, és reméli, hogy megszerezhetk a magyar sport első női aranyát.

Látja – magyarázta –, hogy Kínában sem annyira könnyű az élet, mint ahogy azt Liuék elgondolták. „Azt, hogy a tehetségük kiemelkedő, nem vitatja senki. De Kínában teljesen más helyzetbe kerültek. Oké, hogy Magyarországnak szereztek olimpiai aranyakat, de ott van mögöttük kétezer éhes kínai rövidpályás gyorskorcsolyázó, aki, ha kell, ott hal meg a jégen. (...) Összességében nem kérdés: nem lenne egyszerű, de ha jönnének, visszafogadnánk a Liu testvéreket” – jelentette ki.