Elsőként az orosz-ukrán háború témáját kérdezte a műsorvezető Orbántól. A miniszterelnök elmondása szerint a legutóbbi EU-s csúcstalálkozón saját szemével látta, hogy az uniós vezetők hogy látják a háborút, ami egyre véresebb és brutálisabb. Itt Budapesten, Magyarországon azt vesszük alapnak, hogy a háborút megtorpantani kell, a háborút kívülről támogatóknak pedig a béke felé kellene mozdulnia - na ezt nem láttam - mondta Orbán. A háború helyett a béke mellé álló országok száma nem növekedett - emelte ki a miniszterelnök. Mindeközben az európai emberek elindultak a béke irányába - mondta Orbán. A miniszterelnök szerint ahogy nő az áldozatok száma, úgy fordulnak az emberek a tűzszünet és a béketárgyalások irányába, ez azonban még a vezetőket nem érte el szerinte. Egyre durvább eszközöket adnak így az ukránoknak.

Orbán is a saját összeesküvés-elméleteinek áldozatává vált, de miért emleget harmadik világháborút? - interjú Krekó Péterrel

A morális meghasonulásnak nagyon komoly politikai ára van - mondta a hvg360-nak Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és a Center for European Policy Analysis vezető külső kutatója. Hozzátette, a magyar kormány a belpolitikai sikerét egyre inkább annak köszönheti, hogy mindig külső fenyegetéssel szemben védi meg teátrálisan, szabadságharcos módjára a magyar érdekeket, közben makacsul ragaszkodik a rossz külpolitikai döntésekhez.

Orbán korábban háborús pszichózist emlegetett, szerinte Magyarország biztonsága is veszélyben van, hiszen a háború szomszédjában vagyunk. A veszély folyamatosan nő szerinte, főleg, hogy egyre újabb pusztító eszközöket ad a Nyugat Ukrajnának. A világháború veszélye nem irodalmi túlzás - tette hozzá. Ukrajnának nem szállítunk lőszert, de részt vesz az ország az uniós lőszerbeszerzésben. Orbán szerint itt nem Ukrajna a lényeg, hanem az, hogy a magyar sereg hogyan és milyen gyorsan jut lőszerhez. Azt mondta, egyszerre szereznek be közösen az uniós országokkal és külön.

Magyarország hajlik arra, hogy mindenki intézze a saját ügyeit - jelentette ki Orbán. Szerinte nincs nagy jelentősége annak, hogy a világ távoli pontjain ki mit gondol az európai országokról, Magyarországról, Ukrajnáról. Viszont most más a helyzet: az ukrajnai háború mindenkit fenyeget, senki nem nyugodt. Az európai háborúpárti álláspont szerinte erkölcsi alapú, meg vannak arról győződve, hogy ez helyes dolog. A világ viszont szerinte máshogy gondolja: szerintük nem helyes, béke kell, mert azzal lehet csak elkerülni a világháborút. Csak a béke garantálja azt, hogy ne éhezzenek Afrikában, vagy Ázsiában. Ez szerinte legalább olyan erős érvelés, mint az európai háborúpárti álláspont. Erkölcsi alapon a béke kell - mondta Orbán, aki szerint a magyar vélemény Európában kisebbség, világszinten a többség része.

Deák András: „Nem találjuk a helyünket az orosz-ukrán háború óta"

Le kellene söpörni a külpolitika asztalát, és új hierarchiában újrateríteni azt - mondta a hvg360-nak adott interjúban Deák András, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány munkatársa. A háborúval kapcsolatos magyar álláspont felgyorsította az ország izolációját, a kérdés az, hogy ez az imázs tetoválásként „beleég-e" Orbánba.

A direkt és indirekt nyomások folyamatosak, bele akarnak minket préselni a háborúba - mondta. Ez viszont egy olyan súlyú ügy, ahol nem lehet megkerülni a nemzeti parlamentet - tette hozzá. Orbán szerint hiba abba beleesni, hogy hogyan kell a békéről tárgyalni. A magyar álláspont viszont nem a béketárgyalásról szól, hanem a tűzszünetről. Oda kellene szerinte az ukránokat és az oroszokat, hogy ne haljon meg több ember. Ha tűzszünet van, akkor lehet a békéről gondolkodni. A békéhez való eljutás útvonala a tűzszünettel kezdődik. Ne haljon meg több ember, ne pusztuljon el több város - erre szólított fel a miniszterelnök mindenkit. Ez Oroszország és Ukrajna érdeke.

Ma szavaz a parlament a kormány békepártinak mondott javaslatáról. Orbán szerint a Fidesz és a baloldal álláspontja is világos: a baloldal háborúpárti. Szerinte a baloldalnak fel kellett volna adniuk álláspontjukat, arcvesztés nélkül megtehették volna, hogy feladják álláspontukat. A nemzeti érdek oldalát választhatták volna - de ennek a miniszterelnök nem látta jelét.

A háború gazdasági oldaláról a miniszterelnök azt mondta: minden idegszálával figyeli az orosz támadás óta a tényleges háborús eseményeket, és próbálja megérteni európai kollégái gondolkodásmódját. Azt látja, hogy volt néhány ország, pl. az Egyesült Államok, amik tudták, hogy mit csinálnak, tudták, hogy ez milyen mély. És ennek ellenére sem a gyors tűzszünet felé vitték el a dolgokat, hanem beleálltak a háborúba. Viszont nagy országok is csak sodródtak ebben a konfliktusban, nem értették, hova vezetnek rossz döntéseik. Ilyen volt pl. Németország, akik ki akartak volna maradni ebből az egészből, nem akarták támogatni a háborút, ők sodródtak, mert mindig tovább lökték őket. Sok EU-s ország nem akart ott lenni, ahol most van, mert látták, hogy egész Európát veszélybe akarták sodorni.

Ha feltesszük magunknak a kérdést, mit várunk az EU-tól, akkor az egyik válasz a háború távoltartása, a tartós béke. Az Unió viszont mára háborúpárti intézményrendszer. A másik a jólét. Ehhez képest a háború és a szankciók tönkreteszik az európai gazdaságot. Az Unió értelme megkérdőjeleződik

- fejtette ki Orbán. A miniszterelnök arra számít, hogy egyre több háborúellenes hang is lesz az Unióban. Magyarországnak is szembe kell ezzel néznie, a miniszterelnök állítja, hogy munkája jelentős része abból áll, hogy végiggondolja: hogyan tudja az EU hibáit legalább itt Magyarországon kijavítani.

Ellentmondó hírek vannak - mondta Orbán az orosz gazdaság helyzetéről, hiszen az onnan érkező adatok is kétségesek, más típusú világ az, mint a miénk. Orbán szerint az oroszok nem mondanak igazat. A szankciók hatását értékelése szerint nehéz felmérni, hiszen sokáig azt szajkózták, hogy Irán mindjárt tönkremegy, most viszont "vakarom a fejem", mert nem ez látszik a számokból. A legnagyobbat szerinte az emberek háború közben hazudnak, így Orbán óvatos lenne az orosz gazdaság helyzetének megítélésében.

A szankciókat viszont nem most vezették be először: 2014 óta vannak. Viszont most vannak először energiaszektort érintő szankciók, ez pedig visszaütött az EU-ra is, infláció van - mondta Orbán. 2015-ben nagyon sok élelmiszert exportáltunk Oroszországba, az oroszok nem építettek ki maguknak ilyen kapacitást. Szankciókat vezettünk be rá, az oroszok Orbán szerint három év alatt kiépítették élelmiszer-ellátási láncukat. Az oroszok alkalmazkodnak az európai helyzethez, alkalmazkodókészségüket pedig a miniszterelnök szerint hiba lenne alábecsülni.

A kormánynak az a célja, hogy az infláció év végére egy számjegyű legyen. Nem fog magától csökkenni, le kell törni - tette hozz Orbán. Az inflációt nyakon kell ragadni és törni kell - mondta. Ennek vannak módszerei világszerte, ezeket adaptálni, értelmezni kell, ezt a munkát mi elvégeztük, a vakcinát beadtuk, le fogja vinni a lázat. Az első fecskék megjelentek, mondta Orbán, majd hozzátette, hogy nem akar hurráoptimista lenni. Antiinflációs verseny alakult ki a boltokban. A háttérben a fogyasztóvédelem és a versenyhivatal nagyon sokat dolgozik, nem engedjük, hogy inflációs spekuláció alakuljon ki. Ennek megakadályozására megvannak az eszközeink - mondta. Vannak még árstopjaink, ezek zavarokat is okoznak még az ellátásban, az a jó, ha ezek eltűnnek a rendszerből, viszont amíg az infláció nagyon magas, nem lehet ezt megtenni - mondta. A rezsivédelmi rendszert Orbán szerint meg tudták védeni, viszont ahogy az infláció lefelé jön, úgy fogják kivezetni az élelmiszer-árstopokat. Hogy ezt pontosan mikor kell tenni, az egy komoly munka, ezen Nagy Márton minisztériuma dolgozik.