Jelenleg is 16 ezer pedagógus hiányzik már a magyar közoktatásból, és most csaknem háromezer tanár jelezte, hogy elhagyják a pályát, ha a kormány tényleg megfosztja őket a közalkalmazotti jogviszonyuktól.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Rétvári Bence államtitkár Ander Balázs jobbikos képviselő kérdésére közölte március végén, hogy 2023 júniusától léphet hatályba az a törvény, amely alapján új jogi státuszt kapnak a tanárok, ennek a neve „köznevelési foglalkoztatotti jogviszony” lenne.

Ez a változás többek között azt jelentené, hogy

• 4 helyett 6 hónapos lenne a próbaidő, ami alatt indoklás nélkül el lehet bárkit bocsájtani,
• a felmentési idő 8 hónapról 60 napra csökkenne,
• azonban ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondását, akkor az úgynevezett „lemondási idő” (amíg továbbra is dolgoznia kell) 2 hónap helyett 6 hónapra emelkedne,
• az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
• a 33-40 órás kötetlen munkaidőintézményen belüli eltöltését

A tervezett státuszváltozás A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint azt mutatja meg, hogy a fokozódó pedagógushiányt azzal akarják „kezelni”, hogy a pályán maradó tanárokat kényszerítik még több munkára. Ebbe az irányba mutat az is, hogy a Kréta elektronikus naplóban átírták a „tanóra” szót „foglalkozásra”, ugyanis az utóbbit nemcsak képesített szakember tarthatja meg.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Népszavának azt mondta: ahhoz, hogy a túlmunkákkal együtt se lehessen fenntartható a rendszer még 20 ezer pedagógusnak el kellene hagynia a pályát. A PSZ a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével együtt petícióban tiltakozik a pedagógus-státusztörvény bevezetése ellen, ezt hétfő délutánig már 19 ezer érintett aláírta.

Az aHangon fut egy olyan aláírásgyűjtés is, ahol azt jelzik pedagógusok, hogy elhagynák a pályát, amennyiben az Orbán-kormány benyújtja, a parlament pedig megszavazza ezt a törvénytervezetet. Ez utóbbi petíciót hétfő reggelig 2946 fő írta alá.