Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Orbán Viktor azzal érvelt, hogy a Jobbik visszaszorítása miatt vette át a radikálisabb nézeteket, a nacionalista, irredenta és revizionista ideák egybeolvasztásával azonban ő maga változott át a szélsőséges párttá – mondta az ujszo.com-nak adott interjújában Rastistav Káčer, Szlovákia néhány hete lemondott külügyminisztere és korábban budapesti nagykövete.
A politikus azt mondta, hogy amikor utoljára vendégként részt vett a Fidesz közgyűlésén, úgy érezte magát, mintha a 30-as években a német nemzetiszocialista párt kongresszusán lett volna, az ott elhangzott „szörnyű beszédek” ugyanis szerinte éppen ezt a mentalitást idézték. „Isten által kiválasztott nemzetről és arról hallottam beszédeket, hogy mindenki a magyarokat bántja, történelmi igazságtalanság érte őket” – meséli és hozzáteszi, a magyar kormány tematizálja a történelmet azzal, hogy állandóan azt emlegeti, milyen igazságtalan volt Trianon.
Úgy érzi, Orbán és Putyin politikája is sokat változott és mindketten ugyanazt a receptet követik, ugyanis az orosz elnök „sem úgy indult, hogy a Szovjetunió szétesésén, vagy az orosz imperialista dominancia elvesztésén kesergett”. Káčer szerint azonban a korrupcióra és oligarchákra épülő autokrata rendszereket csak úgy tudják fenntartani a vezetőik, hogy feszültséget keltenek és ellenségképeket alkotnak, valamint az egykori birodalmak képét éltetik.
„Minden viselkedési minta jelen van, ami a külpolitikával foglalkozók számára vörös jelzést kell jelentsen” – utal vissza a magyar származású szlovák politikus korábbi kijelentésére, miszerint a magyar politika eljuthat oda, hogy területi követelései legyenek Szlovákiával szemben és példaként említi Orbán kollaborációját Putyinnal és a határon túli magyarok integrációját. Úgy érzi, ezeknek minden szomszédos államot nyugtalanítaniuk kellene és az újságíró felvetésére, miszerint ezek nem kézzelfogható indokok annyit mond, aki nem lát elég bizonyítékot, az vagy vak, vagy elfogult és párhuzamként hozza, hogy egy nappal Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója előtt, még a titkosszolgálati információk birtokában sem gondolta szinte senki, hogy ez megtörténhet.
Hozzáteszi, attól nem tart, hogy Magyarország megtámadja Szlovákiát, de ez nem nyugtatja meg, hiszen az ország az első bécsi döntéssel elvesztette területe harminc százalékát, amihez nem volt szükség támadásra.
„Magyarország egy beteg politikai elemmé válik az Európai Unióban, amivel a többiek nem tudnak mit kezdeni” – állítja Káčer, aki szerint már a visegrádi országok sem próbálkoznak azzal, hogy egyeztessék lépéseiket Orbánnal, a magyar kormányfő ugyanis leszakadt az európai egységről.
