A Mérték Médiaelemző Műhely a Medián Közvélemény-és Piackutató Intézettel együttműködve 2014 óta készít felmérést a hírfogyasztási, tájékozódási szokásokról. Így volt ez idén is, az elmúlt évek során jól látható az a trend, mely szerint egyértelműen veszített korábbi jelentőségéből nemcsak a televízió, de a nyomtatott sajtó is, az olvasói szokások pedig egyre inkább a digitális hírfogyasztás irányába mozdultak el. Ezzel kapcsolatban az adatok alapján az látszik, hogy televízióból főleg az idősebbek és az alacsonyabb végzettségűek tájékozódnak, míg internetes hírforrásokat inkább a magasan képzett, fiatalabb korosztály fogyaszt.

A korábbi kutatásokhoz hasonlóan ismét sikerült rámutatni, hogy a hírforrások kiválasztását jelentősen befolyásolja a válaszadó pártállása. Nemcsak azt befolyásolja a pártpreferencia, hogy mit olvasnak inkább az ellenzéki és kormánypárti szavazók, hanem azt is, hogy melyik hírforrást tartják leghitelesebbnek. A top hármas sorrend a kormánypárti szavazók között: Kossuth Rádió, Hír tv, M1, míg az ellenzéki válaszadók leghitelesebbnek az RTL Klubot, a Telexet és a HVG-t mondták.

A felmérés során azt is megvizsgálták, hogy a válaszadók honnan tájékozódnak rendszeresen. Első helyen 40%-kal az RTL Klub vezet, majd a 24.hu (35%) és a hvg.hu (34%) következik.

Mérték Médiaelemző Műhely

További különbség pártpreferenciák szerint, hogy a kormánypárti szavazók ragaszkodnak a leginkább (30%) a köztévéhez, ezt követik (19-19%) holtversenyben a kereskedelmi televíziók és a hírtelevíziók, majd utolsó helyen kullognak a kormánypártiaknál az internetes hírportálok. Az ellenzéki szavazók preferenciája egészen más, 45 százalékuk a hírportálról mondana le a legnehezebben, minden más messze leszakadva ezután következik. Az állami televíziót a megkérdezett ellenzéki szavazók mindössze 2 százaléka említette.

A kutatás kitért arra is, hogy a válaszadók mit gondolnak a média befolyásolásáról, a szerkesztőségi tartalomba való közvetlen beleszólásról. Az eredmények némileg meglepőek.

A teljes népesség 21 százaléka valamilyen szinten elfogadhatónak tartja, hogy politikai szereplők beleszóljanak egy újság tartalmába.

A megkérdezetteknek csak a fele gondolja úgy, hogy ez a gyakorlat egyáltalán nem elfogadható, ami gyakorlatilag azt jelzi, hogy a szabad sajtó egyik legfontosabb jellemzőjének csak minden második ember tulajdonít igazi jelentőséget. Figyelemreméltó, hogy még az ellenzéki szavazók körében is vannak, akik szerint teljes mértékben vagy inkább el tudják fogadni a politikai szereplők beleszólását a szerkesztőségi tartalomba.

A felmérés egyik legmeglepőbb megállapítása, hogy sokan (a megkérdezettek 41%-a) olvasnak olyan hírforrásokat, amelyekről azt gondolják, hogy azok nem a valóságot teszik közzé, nem megbízhatóak. A legmegbízhatóbb hírforrásoknál az RTL és HVG vezet, míg a dobogó legalsó fokára a Telex került, míg a lista alján az Origo, a TV2, a megyei lapok és az M1 szerepel.

Az idei kutatásban új elem, hogy rákérdeztek a közéleti Youtube-csatornák és podcastok fogyasztására is. Az ilyen műsorokat követők körében a legnépszerűbb a Partizán. A teljes népesség 10 százaléka gyakran és további 19 százalék alkalmanként tájékozódik innen. A Partizánt követi a Friderikusz podcast és Pottyondy Edina Youtube-csatornája.

Reuters Intézet: Továbbra is a HVG a magyarok legmegbízhatóbb hírforrása

A jelentés szerint a magyaroknak nagyon kis része bízik meg egyáltalán a médiában.

Ezenkívül a felmérés során azt is megvizsgálták, hogy az olvasók mennyire tudatos hírfogyasztók. Az adatok alapján elmondható, hogy a közéleti tartalmak tudatos fogyasztása jellemző a diplomásokra (38 százalék), a budapestiekre (33 százalék), a férfiakra (28 százalék) és az ellenzéki szavazókra (27 százalék).

A megkérdezettek 11 százaléka fizet valamilyen formában hír jellegű tartalomért. A legtöbben megyei lapokra adnak ki pénzt, de előkelő helyen szerepelnek azok az előfizetői projektek – köztük a hvg360 is – amelyek az utóbbi néhány évben indultak.