Az Országgyűlés 2021-ben egy gyakorlatilag mindenki számára elérhető, internetes adatbázist hozott létre, amelynek segítségével a szülők pár kattintással ellenőrizhetik, hogy a gyermekükkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyt a bíróság pedofil bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte-e valamikor.

Ez ellen egy olyan ember nyújtott be alkotmányjogi panaszt, aki 2011 júliusában szabadult büntetéséből, más eljárás nem folyt és nem folyik ellene, büntetlen előéletűnek minősül. A törvénymódosítás következtében olyan hátrányos rendelkezések hatálya alá került, amelyek sem elítélésekor, sem szabaduláskor nem voltak hatályban, és az, hogy régi elítéléséről széles kör is értesülhet, szerinte alapjogait, magán- és családi életét sérti.

A törvény egyik vitatott pontja szerint a kiskorú gyermek hozzátartozója, nevelője, gondozója akkor kérhet ki adatot a pedofil bűnelkövetők nyilvántartásából, ha „megítélése szerint az adatok megismerése … feltehetően szükséges”. Az érintett szerint ez homályos fogalom, de az Ab másképp látta: a szöveg „nem jelenti, alkotmányosan nem jelentheti azt, hogy a megismerésre jogosult személy spekulációján alapulna” az adatkérés, mert az csak akkor érvényes, ha „a törvényi feltételek fennállnak”, azt „objektív és ellenőrizhető külső körülmények támasztják alá”. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke pedig azt írta az Ab-nak: a „feltehetően szükséges” kifejezés úgy értendő, hogy a szülő jogosan feltételezi: a gyermekhez közel került felnőtt, ha valóban elkövette a törvényben felsorolt bűncselekmények valamelyikét, akkor veszélyt jelent a gyermek testi és lelki egészséges nevelkedésére. Az Ab szerint bár tényleg megbélyegzést jelent az adatok nyilvánosságra kerülése, de a szülőknek, gondviselőknek, gyermekekkel kapcsolatba kerülő intézményeknek, vállalkozásoknak jogos érdekükben áll tudni, hogy milyen hátterük van azoknak, akikre gyermekeket bíznak. A panasznak ezt a részét tehát elutasították.

Egy másik paragrafus azt mondja, hogy „a bűnügyi nyilvántartó szerv megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával – a lehetséges mértékben – biztosítja, hogy a felületen … megismerhető adatokról szöveges másolat ne legyen készíthető”, valamint ha egy adatkérő megszegi azt az előírást, hogy a megkapott adatokat tilos nyilvánosságra hozni, sokszorosítani, nyilvántartásba rendezni vagy adatbázisba foglalni, akkor az ilyen adatok forrását egyértelműen meg lehessen állapítani. Itt viszont az Ab egyetértett a NAIH elnökével: „az adatkezelőnek objektív felelőssége kell legyen a nyilvántartásban szereplő adatok integritásáért. … a nyilvántartáshoz való illetéktelen hozzáférés jelentős mértékű és helyrehozhatatlan érdeksérelemmel járna. Az adatkezelőt nem vezethetik költséghatékonysági szempontok az adatok biztonságának megteremtésében”, mert felelős minden olyan incidensért, amely az adatok nem megfelelő kezeléséből, illetéktelen személy számára történő hozzáférésből keletkezett. Az adatkezelő nem hivatkozhat arra, hogy az adatok megfelelő védelmére nem volt lehetősége. Ezért az Ab az idézett mondatból „a lehetséges mértékben” szavakat megsemmisítette.

Négy alkotmánybíró nem értett egyet a többségi döntéssel. Horváth Attila, Dienes-Oehm Egon és Szívós Mária szerint „az adatkezelőktől még az Alkotmánybíróság sem kívánhat lehetetlent”, a „megfelelő technikai és szervezési intézkedések” előírása elegendő, mert azt jelenti, hogy a hatóság „minden jogilag, informatikailag és emberileg lehetséges eszközt alkalmazni köteles az adatbiztonság érdekében”. Emellett a különvélemény szerzői hangsúlyozzák: még közvetve sem szabad elismerni a pedofil bűncselekményért akármilyen régen elítélt embereknek azt a jogát, hogy gyerekek közelében dolgozzanak. Márpedig adatot csak akkor kérhetnek róluk az érdekeltek, ha erről van szó. Ezért sem az idézett három bíró, sem az önálló különvéleményt író Juhász Imre nem helyeselte a három szó törlését.