Migrációs háború zajlott a tanácsteremben – számolt be az uniós csúcs csütörtöki tárgyalásáról Orbán Viktor miniszterelnök, aki Brüsszelből jelentkezett be a Kossuth rádióban péntek reggel.

A csütörtöki migrációs vitával kapcsolatban – amiről itt írtunk bővebben – azt mondta, hogy „szabadságharc volt, nem lázadás”. Puccsszerű roham – kommentálta azt, hogy az uniós vezetők többségi döntéssel akarták átvinni a megállapodást, és a háttérben meghúzódó Soros-szálról is beszélt. Ő úgy látja, ahogy a csúcson tapasztaltak hátterében az áll, hogy Soros György fia vette át apja szerepét.

Arra akarnak kötelezni minket, hogy migránsgettókat építsünk Magyarországon

– állította Orbán, aki közölte, folytatja a 8 év ez ellen vívott csatáját. Szerinte a vendégmunkás-szabályokat nem szabad összekeverni a migrációval, és előhozta a régi nótát: a migránsok robbangatnak Nyugaton, és Soros is ott áll a háttérben.

Blokkolták a magyarok és a lengyelek a migrációs végkövetkeztetéseket, elmaradt az áttörés az EU-csúcs első napján

Nagy reményekkel érkeztek az Európai Unió állam-és kormányfői Brüsszelbe, de lapértesülések szerint a migrációs végkövetkeztetések a magyarok és a lengyelek ellenállása miatt egyelőre elmaradtak. Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki elfogadhatatlannak tartják, hogy a migrációs javaslatokról nem egyhangú döntés született a belügyminiszterek tanácsában.

A miniszterelnök beszélt az európai uniós költségvetésről is, amiről péntek délelőtt indul majd a vita a csúcson. Azt mondta, korábban arról volt szó, hogy nem fogják módosítani a költségvetést, most mégis szeretnék ezt megtenni a „brüsszeli bürokraták”, szerinte ez nem elfogadható.

Orbán ezzel kapcsolatban felhánytorgatta, hogy Magyarország és Lengyelország egy fillért sem kapott a Covid utáni újraépítési pénzekből, miközben az unió a hitelkamatokra, a migrációra és az európai bürokraták fizetésére akar többet költeni, nehezményezte az Ukrajnának adott támogatásokat is arra utalva, hogy azért nem jutott Magyarországra pénz (pedig valójában a jogállamisági eljárás miatt).

Ukrajna ügyéről is beszélt: szerinte két iskola van a háború ügyében. „Az egyiknek van hangja, a másiknak az enyémen kívül nincs. “ Azt mondta, hogy nincs eredménye az eddigi támogatásoknak, az orosz kormány stabil, az ukrán ellentámadás nehezen megy, ezért a béke felé kellene haladni, többször is megismételte: tűzszünet kell és béketárgyalás.

Úgy vélte, hogy a teljesítőképességünk határán vagyunk, és ismételgette azokat az üzeneteket, amivel Brüsszelbe utazott: hova lett az unió pénze? (Ezt hamarosan el is magyarázzuk lapunkban.)

Orbán Brüsszelben: Hol a pénz?

A miniszterelnök szerint meg kell találni a felelősöket, akik csőd szélére sodorták az Európai Uniót. Az Európai Unió nincs csődben.

Kitért a hazai inflációra is, szerinte olyan intézkedéseket kell hozni, amik ezt letörik. Úgy vélte, hogy a kormánydöntések húzzák lefelé az inflációt, igaz nem olyan gyorsan, mint szeretné. Azt is mondta, hogy az év második felében jobban fognak nőni a fizetések, mint az árak. „Az év végére talán eljutunk oda, hogy az embereket nem éri veszteség" – mondta.

Az infláció letörésében fontos eszköznek nevezte a kötelező akciózást, majd igyekezett megmagyarázni a CSOK és a babaváró hitellel kapcsolatos korlátozásokat.

Szigorodik a csok és a babaváró 2024-től, megnéztük, hogyan változhatnak a törlesztők

Gulyás Gergely a június 22-ei kormányinfón bejelentette, hogy érdemben átalakulnak a családtámogatások, lakástámogatások a jövő évtől. A változásban vannak jó hírek is: egyes támogatások összege megemelkedik, ugyanakkor a feltételek érdemben szigorodnak. Sőt, a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) a jövő évtől már nem érhetik el a jelenlegi formájában.