A győrszentiváni gazdák túlnyomó többsége eddig ellenállt Győr nyomásának, és nem adta el földjét a négyzetméterenkénti 300 forintos ajánlati áron. Az egység azonban rögtön megbomlott, mihelyt az önkormányzat május 26-án ötszörösére emelte a vételárat, a Telex értesülései szerint egy 40 ezer négyzetméteres földdarabért 53 millió forint körüli összeg volt az új ajánlat, ami 1300 forintos négyzetméterárnak felel meg.

A hirtelen árváltozás sokak szerint egyenes összefüggésben volt azzal a helyi MSZP népszavazási kezdeményezésével, amelyet első fokon átengedett a bíróság, és arról szólt, hogy a szentiváni földeket ne lehessen kisajátítani – teszi hozzá a lap. A város megtámadta a döntést, az Alkotmánybíróság végül július 14-én úgy határozott: nem engedélyezi a népszavazást, mert nem számít helyi közügynek az ipari bővítése.

Az MSZP önkormányzati képviselője, Pollreisz Balázs számítása szerint a 4 millió négyzetméter megvásárlása nagyjából 5-6 milliárd forintjába kerül Győrnek, ezt a pénzt (összesen 10 milliárd forintot) a kormány biztosítja az önkormányzatnak az ipari park fejlesztése ürügyén.

Az Alkotmánybíróság szerint nem helyi közügy, hogy hogyan bővül a győri ipari park

Ha a kormány valamit kiemelt üggyé nyilvánít, az attól kezdve országos ügy, ezért nem lehet róla helyi népszavazást tartani - mondta ki az Ab, megsemmisítve az ezzel ellentétes bírósági ítéletet.