A nyári szünet ellenére július 24-31 között valamelyik napon ülést tart az Országgyűlés, mivel a Momentum benyújtotta az előírások szerinti legalább 40 képviselő aláírásával ellátott indítványát rendkívüli ülés összehívására. Az ellenzéki kezdeményezés várható volt, és a témája sem meglepő: a kormány által már több, mint egy éve a parlament elé benyújtott, de eddig a kormány és a Fidesz-KDNP frakciók bohózatba illő módon halogatott svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról szól.

Kórkép 2023: A kormány egyre inkább a viccben szereplő agresszív kismalachoz hasonlít a külpolitikában

Egyelőre nem látszik, mit nyer az ország azzal a sajátos külpolitikával, ami az elmúlt évet is jellemezte, mindenesetre a háború és Brüsszel tökéletes bűnbakok a kormányzati hibák és a gazdasági bajok elfedésére. Az orosz kémbank elleni amerikai szankciók ismét bebizonyították, hogy Orbán Viktor csak az erőből ért, ahogy az is világossá vált, milyen politikai veszélyeket rejt Magyarország balkáni kavarása.

A Momentum, a DK, a Párbeszéd, az LMP, a Jobbik és az MSZP képviselői által is aláírt kezdeményezés szerint az ülés javasolt napja július 31, de Kövér László házelnök akár korábbi dátumra is összehívhatja a törvényhozás. Mérlegelési jogköre a fideszes házelnöknek nincs, tehát a kellő számú aláírás mellett kötelező kitűznie az ülést, és erről 8 napon belül kell döntenie. Íme, a hvg.hu birtokába került ellenzéki indítvány:

Rendkívüli ülés ellenzéki kezdeményezés by HVG on Scribd

Az ellenzéki javaslat leglényegesebb eleme kétségkívül a NATO-bővítésről szóló elsőnek javasolt napirendi pont, de ezenkívül másik ötöt is javasoltak. A hat napirendi pont az alábbi:

1. A Svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló kormány-előterjesztés
2. Az Orbán kormány által tervezett megszorítások miatt a magyar családok megsegítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló DK-s javaslat
3. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény összeférhetetlenségi szabályok szigorítása érdekében történő módosításáról szóló DK-s javaslat
4. Az Erasmus- és a Horizont-programok finanszírozásának biztosításáról szóló Jobbik-javaslat
5. Magyarország klímavédelmi vállalásainak erősítéséről szóló Párbeszéd-javaslat
6. A klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény szélerőművek létesítése érdekében szükséges módosításáról szóló Párbeszéd-javaslat

Egyértelmű, hogy Magyarországnak fel kell adnia eddigi halogató álláspontját a svéd NATO-bővítés ügyében, miután rajtunk kívül csak Törökország blokkolta eddig – Finnország kérelmének jóváhagyása után is – a svédek felvételét, de nemrég Recep Tayyip Erdogan államfő végül megígérte országa támogatását, és itthon sem titkolják már, hogy a magyar fél a törökök miatt várt ki eddig – a legkülönbözőbb átlátszó indokokkal, sumákolásokkal, sőt hazugságokkal odázva el a döntést.

Németh Zsolt elismerte: csak azért fúrta Magyarország a NATO-bővítést, hogy a törököket ne hagyjuk egyedül

A fideszes Németh Zsolt az Inforádiónak sikerként értékelte, hogy Svédország is a NATO tagja lehet. Ugyanakkor az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke az interjúban gyakorlatilag elismerte, hogy az Orbán-kormány mindvégig a török rezsimhez igazodott, Erdogannak akart segíteni.

Ugyanakkor Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökének minapi bejelentése alapján annyira azért mégsem sürgős Magyarországnak a döntés. Arra hivatkozott, hogy Erdogan török elnök a vilniusi NATO-csúcson kijelentette, ők is csak az őszi ülésszak elején döntenek a svédekről, így addig itthon is ráér a döntés, és még tartható a kormányzat ígérete, hogy nem mi leszünk az utolsók. A magyar törvényhozás a hvg.hu információi szerint szeptember 25-én ül össze először ősszel.

A legvalószínűbb, hogy őszig nem dönt a svédekről a magyar parlament sem, így Orbánék elkerülhetik a kínos látszatot, hogy a 135 bátor kormánypárti egy év sunnyogás után az ellenzék „füttyentésére” ugrik.

Akárhogy is, ellenzéki kezdeményezésű rendkívüli parlamenti ülés biztosan lesz, és ez lesz a NER elmúlt 13 éves történetében a tizenhetedik ilyen alkalom. Az eddigi tizenhat azonban mind sikertelen volt. A legutóbbit február 20-án tartották és az akkumulátorgyárak lett volna a téma, de az LMP, a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd közös politikai akciója kudarcba fulladt.

A levezető elnök volt az egyetlen kormánypárti az akkugyárakról szóló rendkívüli ülésen, ő is csak berekeszteni ment oda

Így az ellenzéki képviselők a kormánypártiak hűlt helyén kérhették csak számon a környezetkárosító terveket.

A február 20-i rendkívüli ülés mindössze 42 percig tartott, mivel néhány napirend előtti felszólalás után határozatlanképtelenség miatt véget is ért, hiszen a 199 képviselőből mindössze 36, egyébként ellenzéki politikus volt jelen, míg a Fidesz–KDNP politikusai közük egyetlen egy sem. Ezzel a bojkottal a kormánypártok ráadásul semmi újat nem mutattak, csak korábbi saját gyakorlatukat követték.

Mivel a 2010-es „fülkeforradalom” óta a most készülő lehet a tizenhetedik, kormánypárti bojkott miatt meghiúsuló ellenzéki kezdeményezésű rendkívüli ülés, ez azt is mutatja, hogy az ellenzék rákapott erre, miközben tudja, hogy határozatképtelenség, vagyis politikai kudarc lesz a vége, amit legfeljebb azzal tudnak tompítani, hogy a távol maradó Fidesz-KDNP fejére olvassák a bojkottot.

Kínos belpolitikai helyzetbe került a Fidesz a svéd NATO-üggyel: egy ellenzék által összehívott rendkívüli parlamenti ülést kell elhárítania valahogy

A Momentum által a svéd NATO-bővítés megszavazását célzó rendkívüli parlamenti ülésre tett javaslat akár sikeres is lehetne. A Fidesz-KDNP szokásos bojkottja most nehezen lenne indokolható, hiszen a törökök zöld jelzése után már Orbánnak sem érdeke az időhúzás. Más kérdés, hogy a Fidesz nem akarná annak látszatát, hogy a 135 bátor kormánypárti egy év sunnyogás után az ellenzék „füttyentésére" ugrik.

(Nyitóképünkön Orbán Viktor miniszterelnök a júliusi, vilniusi NATO-csúcson)