„Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos vitát a parlament a következő rendes ülésének napirendjére tűzi. Ezzel indokolatlanná vált a mai ülésnap, azon a kormánypártok képviselői nem vesznek részt” – közölte a Fidesz-frakció alig 2 órával azelőtt, hogy az ellenzéki pártok kezdeményezésére hétfő délután 16 órára rendkívüli ülést hívtak össze az akkumulátorgyárak miatt.

A Fidesz reakciója után már biztos, hogy az LMP, a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd közös politikai akciója kudarcba fullad, mivel a kormánypártok folytatják eddigi gyakorlatukat. Ugyanis

a Fidesz-KDNP politikusai általában az ilyen üléseket távolmaradásukkal bojkottálják, határozatképtelenné téve ezzel az Országgyűlést.

Mivel az ellenzéki pártok közös összefogással benyújtották a rendkívüli ülésnap kezdeményezéséhez szükséges legalább 40 képviselői aláírást, Kövér László fideszes házelnöknek muszáj volt összehívnia az elmúlt hetek-hónapok egyik legtöbbet emlegetett témája, a helyiek heves tiltakozását kiváltó, a debreceni CATL-akkumulátorgyár tervéről és általában az akkugyárakról szóló rendkívüli ülést.

Foghíjas lesz az ülésterem

Veres Viktor

Csakhogy abból végül nem lesz semmi, miután a kormánypárti többség keresztülhúzza az ellenzék számítását. Azzal, hogy el se mennek az ülésre, az érdemben el sem kezdődik, csak napirend előtti felszólalások lesznek. Utána ugyanis már határozatképességre (vagyis a ház több mint felének jelenlétére) van szükség.

Az ellenzék által kezdeményezett hasonló rendkívüli ülésekre a kormánypárti képviselők nemigen mennek el, és a tapasztalat az, hogy ezek amúgy sem alkalmasak a kormányzat meggyőzésére, legfeljebb arra, hogy az ellenzéki felszólalók napirend előtt kicsit kidühöngjék magukat.

Miután a február 20-i rendkívüli ülés a határozatképtelenség miatt elmarad, ez lesz a kétharmados kormánypárti többség mellett működő NER elmúlt 13 évének 16. ilyen ülése. Az ilyesmi 1999 előtt azonban nem volt gyakori: 1990–1999 között nem fordult elő, hogy a kormánytöbbség a távolmaradásával megakadályozza a rendkívüli ülést, ha azt az ellenzék kezdeményezte.

Nem mennek be inkább a Fidesz-KDNP gombnyomogatói

MTI / Balogh Zoltán

Úgy tűnik, a rendkívüli ülés kezdeményezése az 1998 után ellenzékbe szorult MSZP-SZDSZ ötlete volt, a válaszul adott bojkott pedig a kormányra került Fideszé. Eleinte még bementek kormánytagok válaszolni a napirend előtti felszólalásokra, „csak” a napirendet nem sikerült elfogadni, és így nem tárgyalhatták meg az ellenzéki javaslatokat. Ilyen meghiúsult, rendkívüli ülésnapból 1998–2002 között ötöt találtunk: 1999.04.29., 1999.05.20., 1999.05.25., 1999.06.14. és 2001.08.13. voltak ezek.

Az MSZP-SZDSZ többség 8 év alatt egyszer játszotta el ezt, méghozzá a 2006-os választások előtt, március 8-án. Akkor a munkáját már befejezett Országgyűlést akarta a Fidesz összehívatni, Kuncze Gábor (SZDSZ) pedig azt mondta, amit mostanában a kormánypártok szoktak: az összehívás demagóg, javaslatok kampányízű tárgyalásához pedig a többség nem asszisztál. (Majd az év májusában Gyurcsány Ferenc zárt ajtók mögött előállt azzal, végighazudták az elmúlt éveket.)

Mivel a 2010-es „fülkeforradalom” óta eltelt 13 évben a mai lehet a 16. ilyen eset, ez azt is mutatja, hogy az ellenzék rákapott az ilyen kezdeményezésekre – miközben pontosan tudja, hogy határozatképtelenség, vagyis politikai kudarc lesz a vége, amit legfeljebb azzal tudnak tompítani, hogy a távol maradó kormánypártok fejére olvassák a bojkott tudatosságát.

A 2010 óta sikertelen ellenzéki kezdeményezésű ülésnapok: 2014.12.23., 2016.07.20., 2016.08.22., 2017.08.21., 2018.01.30., 2018.03.21., 2018.08.17., 2019.01.03., 2019.05.17., 2019.09.18., 2020.08.03., 2021.02.01., 2021.03.17., 2022.03.10. és 2022.08.08-a. A legutóbbi, tavaly augusztusi alkalommal a Fidesz-KDNP képviselői közül senki nem jelent meg, így, miként az várható volt, az ellenzék magára marad válságenyhítő javaslataival.

A mostani, akkugyár-téma külön ülésnapon kezelésének elutasítása is jelzi, hogy a kérdés kellemetlen a kormányzatnak – Orbán is kerülte az évértékelőjén –, miután az ilyen üzemek magas környezetterhelése, és a helyiek tervezésbe be nem vonása miatt a hasonló beruházások ellen országszerte több helyszínen is erős tiltakozások, tüntetések, népszavazási kezdeményezések vannak. Ezzel szemben a kormány és a Fidesz teljes mellszélességgel támogatja például a Debrecenbe tervezett CATL-akkumulátorgyárat, pocskondiázza a tiltakozókat, pedig

még ellenzékben, 2008-ban a Fidesz próbálta népszavazással megakadályozni egy gumiabroncsgyár építését, ami akkor más miatt nem is valósult meg, viszont kormányra kerülve ugyanezt már jelentős közpénzzel támogatták, és Orbán Viktor avatta fel a gyárat.

A kormánynak kellemetlen perceket okozó témáról és az ellenzék mozgásáról ez ügyben itt írtunk bővebben:

A Fidesznek kínos perceket, az ellenzéknek pillanatnyi sikert hozhat az akkumulátorgyár-botrány

Óriási politikai hullámokat is vethetne a debreceni akkumulátorgyár ügye, ha az ellenzéki pártok jobban kihasználnák a tervezett beruházás elleni tiltakozáshullámot, amit igyekszik hitelteleníteni a Fidesz és a propagandasajtója. Pedig a Fidesz ellenzékben még a most feleslegesnek, sőt támadásnak tartott népszavazással próbált megakadályozni egy hasonló környezetterhelő beruházást, amit aztán kormányra kerülve büszkén felavatott Orbán.