Nemcsak szerepelni, mondani is kellene valamit – mire mennek Orbánék a Digitális Pótcselekvési Programmal?
Kit céloznak, mire lehet elég mindez? Melyik választói réteg kezét látszik végleg elengedni a Fidesz?
Van, aki a HVG-nek azt mondta, több lábon kell állni, mert bármikor jöhet egy vis maior helyzet, ami veszélybe sodorja a fennmaradást.
Magyarországon 1984-ben jelentek meg Soros György alapítványai, az azóta eltelt időben az országnak szánt támogatásai – a CEU nélkül is – meghaladhatják a százmilliárd forintot. Könnyen lehet, hogy ez már csak múlt idő, hiszen augusztus 11-én a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) harminc kiemelt partnere baráti figyelmeztetést kapott a berlini irodából, hogy ne érje majd őket váratlanul a donorszervezet európai kivonulásának a híre.
A magyar civil szervezetek felkészülési időt kaptak, hogy kiváltsák a „Soros-pénzeket”, de hogy ez sikerülni fog-e, egyelőre a jövő kérdése. A helyzet nem egyszerű, mert a magyarok jellemzően nem éreznek felelősséget az ország ügyei iránt, a kormány pedig bizonyos társadalmi területeket teljesen negligál, és ellenségképet gyárt a kiszolgáltatott csoportokból. Ezért is alakult ki, hogy a magyar civil szféra nagyrészt külföldi donorok finanszírozásából volt kénytelen fenntartani magát.
Mivel Soros évtizedes adakozása nem talált számottevő követőre, a várható kivonulás fájdalmas lehet.
Nyirati András, az Emberség Erejével Alapítvány vezetője a HVG-nek úgy fogalmazott, a civil szervezeteknek több lábon kell állniuk, „mert bármilyen stabil is az egyik láb, legyen az állami, magándonor, EU-s forrás, magán vagy céges támogatók, bármikor jöhet egy vis maior helyzet, ami veszélybe sodorja a fennmaradást”.
Az OSF-hez hasonló nagy donorszervezetekre azonban minden civil megszólaló szerint szükség van, mivel ők olyan tapasztalattal rendelkeznek, amit az uniós bürokrácia aligha szerezhet meg. A szervezeteknél dolgozó szakemberek véleményére hallgatnak az Európai Unió intézményei, fontos szerepük van döntések előkészítésénél. Ha ez a tudás kiesik, annak hatása olyan kérdésekben is érződni fog, mint a klímaváltozás vagy a hátrányos csoportok helyzetének javítása – jósolja Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
A Soros-pénzek pótlásán dolgozó szervezetek munkatársai egyelőre remélik, hogy a mostani médiavisszhang hatására a részletek kidolgozásakor az OSF-nél figyelembe veszik az adott régiók igényeit.
Azt, hogy ehhez milyen megoldások jöhetnek szóba, és hogy mely szervezeteket érintheti rosszabbul a kivonulás, elolvashatja a csütörtökön megjelenő HVG hetilapban és hamarosan a HVG360-on.
Kit céloznak, mire lehet elég mindez? Melyik választói réteg kezét látszik végleg elengedni a Fidesz?
Egy osztrák liberális politikus felmérésére hivatkozott a magyar miniszterelnök Tusványoson, amikor a bécsi migrációs helyzetet igyekezett szemléltetni. Idézete azonban nem volt pontos.
A 14 utas közül 4-en életüket vesztették.
A rapper keményen válaszolt a kormánynak, haraptak is rá az emberek.