Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: Nem akarunk mini-Gázákat Budapesten

 

Félelmeteli horizontot rajzol fel a nemrégiben napvilágot látott, migrációról szóló titkosszolgálati jelentés, amelyből kiderül, hogy a migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár a miniszterelnök szerint.

Akinek nincs gyereke, az személyes ügyként gondol a migrációra, de akinek van gyereke (és szerencsére mi vagyunk többen), az azon gondolkozik, hogy milyen országot hagy a gyerekeikre

– ezt mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban péntek reggel. Szerinte, akit egyszer beengedünk, azt többet nem lehet kitenni, sőt a migráció kapcsán már azt vizionálta a miniszterelnök, hogy „gázai minigettók” fognak létrejönni Magyarországon, ha nem sikerül kint tartani a migránsokat.

Úgy véli, hogy a gyarmatosításból meggazdagodott országok esetében „a történelem visszaüt”:

ők 2015 beengedték őket a migrációs hullám során, így most vannak olyan országok, ahol az ott élők látják, hogy mire meghalnak, az országuk már nem olyan lesz, mint amikor megszülettek.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy „hálát ad a Jóistennek”, amiért Magyarországon nem teszi ki a lakosság 20 százalékát „migrációs közeg”. Magyarországnak van egy „tolerancia ajánlata”, ami Orbán szerint azt jelenti, hogy mi nem akarjuk megmondani a többi országnak, ők hogyan oldják meg a migráció problémáját, de ne akarják ide küldeni a migránsokat, akiket mi soha nem akartunk befogadni. A magyar kormány ugyanis észnél volt 2015 nagy migrációs hullámnál, amikor Nyugat-Európában még mindenki arról beszélt, hogy „a migráns szép és csupa jó dolgot fog hozni" – magyarázta a miniszterelnök.

Nem akarunk olyanná válni, mint ti! Nem akarunk Budapesten mini-Gázákat, meg terrortámadásokat és bandaháborúkat, meg mindazt, amit látunk a nyugati nagyvárosokban!

A migráció elleni küzdelmet aztán átkötötte a jövőre esedékes az EP-választásra, amelynek szerinte az lesz a tétje, hogy lehet-e Brüsszelben elérni olyan változást, amely megszűnteti a migránsokat Magyarországra kényszerítő „rossz migrációs politikát". A korábban már bejelentett nemzeti konzultáció Orbán szerint azért fontos, mert az is eszköz az EU elleni küzdelemben.

Az a vezetés, amelyik ma Brüsszelben van, egy globalista elit megbízását teljesíti, ők nem a mi embereink. A tévében látott brüsszeli bürokratákról senki ne gondolja, hogy azok a mi embereink

Ezt a gondolatot kötötte át az orosz-ukrán háborúra Orbán, amelyről ezúttal azt mondta, hogy az USA azért küld egyre több pénzt és fegyvert Ukrajnának, mert ki akarja terjeszteni a háborút, miközben Európa korábbi terve és mai érdeke is a konfliktus elszigetelése, lokalizálása lenne.

Az orosz-ukrán háború tönkreteszi Európát, azt, amit most csinálunk, nem lenne szabad fenntartani.

Nekünk is van szívünk, mi is emberből vagyunk, keresztény ország vagyunk, ezért humanitárius segítséget küldünk, de Magyarország számára súlyos, gazdasági csőddel felérő következményekkel járna, ha mi tartanánk el az ukrán államot – így magyarázta Orbán, hogy miért nem akar sem pénzt, sem fegyvert adni Ukrajnának.

Az idei évből hátralévő másfél hónapot Orbán úgy látja: „rendkívül nehéz lesz a magyar politika számára", ugyanakkor a magyar emberek élete nem lesz nehezebb, mert reálbér-növekedés jön.

A politikai nehézségek közé sorolta a migráció kérdésén kívül Ukrajna EU-s csatlakozásának témáját is.

Ukrajna semmilyen tekintetben nem áll készen arra, hogy az EU-s tagság ambíciójával tárgyalhasson. Ukrajna olyan messze van az uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől

– így érvelt a szomszédos ország csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdése ellen.

Szintén politikai nehézségként hivatkozott arra, hogy az EU 3-4-5 milliárd euróval „tartozik" Magyarországnak, és elismételte a régi mantráját, miszerint ez a pénz jár nekünk, mégsem adják ide. Orbán szerint ez a kérdés nem lehet tárgyalási alap Ukrajna uniós csatlakozásának támogatására. „Élesen ellenzem, hogy bármilyen összekapcsolás történjen, mi ilyet nem is kezdeményezünk, és nem is fogadunk el Brüsszeltől” – jelentette ki.

Ami a jövő évet illeti, 2024-re Orbán gazdasági növekedést ígért, ami szerinte munkahelyek teremtésével, bérek emelésével és az életszínvonal emelkedésével jár majd.