Tóta W.: A nemfideszes büszkeség napja
Nincs hatalmuk felettünk.
A kedd este benyújtott, „Az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról” szóló – már címéből láthatóan is salátajellegű – törvényjavaslatban Csák János kulturális és innovációs miniszter azt javasolja, hogy a kutatóhálózat 9 tagú Irányító Testülete helyett annak elnöke egy személyben dönthessen a kutatóhelyek megalapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről.
A törvényjavaslat szerint a testület elnöke hagyja jóvá ezek céljait, feladatait, szervezeti és működési szabályait, és működtet majd „az igazgatási tevékenység ellátására valamennyi kutatóhelyre kiterjedő komplex szervezet- és vállalatirányítási rendszert”. (Ez utóbbi hatáskör eddig nem létezett.) Az indoklásból kiderül, hogy mindezt a májusban kinevezett elnök, a sikeres külföldi pályafutás után hazatért Gulyás Balázs neurobiológus professzor maga kezdeményezte „a kutatóintézet-hálózat irányításával kapcsolatos folyamatok egyszerűsítése és gyorsítása érdekében”, és ezt a kormány támogatja.
Még az így csökkentett hatáskörű Irányító Testületből is indoklás nélkül kizárják a vezetőket, akik gyakran a legtekintélyesebb kutatók. Eddig az volt a szabály, hogy a nyolc tag közül legalább kettő a kutatóközpontok, kutatóintézetek vezetője vagy dolgozója legyen, a jövőben azonban a vezetők nem kerülhetnek be, csak beosztott munkatársak. Újra változik a hálózat neve. Májusban már átnevezték Eötvös Loránd Kutatási Hálózatról Magyar Kutatási Hálózatra azzal az indoklással, hogy így „a hazai és a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs körökben könnyen és egyértelműen beazonosítható” lesz, az új név hozzájárul az ország ismertségének és elismertségének növeléséhez.
A jövő évtől viszont HUN-REN (a kiírva nem használt Hungarian Research Network rövidítése) lesz a kutatóintézet-hálózat neve „magyarul” is. Vagyis a csak nemrég bevezetett Magyar Kutatási Hálózat név eltűnik. Igaz, létezik egy ma is hatályos, bár senki által be nem tartott 2001. évi XCVI. törvény a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről, amely ugyan nem a tudományos intézetekre vonatkozik, de szellemétől meglehetősen idegen, hogy egy közpénzből működő magyar intézménycsoportnak egyáltalán ne legyen magyar neve. Ám a parlamenti többség bizonyára el fogja fogadni a változtatást.
A javaslatcsomag része még az is, hogy a friss Nobel-díjas Krausz Ferenc (képünkön) Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központját megkapja a Semmelweis Egyetem, pontosabban az azt fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány. A javaslat szerint ez annak érdekében történik, hogy „2030-ra legyen egy olyan egyetemünk, amely a világ legjobb 100 egyeteme között lesz, támogatja Nobel-díjas kutatónk, Krausz Ferenc kutatásainak a Semmelweis Egyetemmel való összekapcsolását”.
Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja feljebb húzhatja a hazai egyetemeket a világrangsorokban
A nemzetközi egyetemi rangsorokban nem a modellváltás vagy más reformintézkedések, hanem Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja miatt léphetnek előre a magyarországi univerzitások.
