Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja feljebb húzhatja a hazai egyetemeket a világrangsorokban

Az oktatásirányítás az épp aktuális reformjai céljaként mindig megjelöli azt a kívánalmát, hogy a nemzetközi rangsorokban lépjenek előbbre a magyar egyetemek. Palkovics László volt innovációs miniszter már a Budapesti Corvinus Egyetem 2019-es modellváltásakor egyértelművé tette: a cél, hogy az alapítványi kézbe adott intézmény a világ kétszáz és Európa száz legjobb egyeteme közé kerüljön.

Orbán Viktor kormányfő azzal büszkélkedett nyáron Tusványoson, hogy „2010-ben egyetlen magyar egyetem sem volt a világ első 5 százalékában, tavaly pedig már volt 11 ilyen magyar egyetem”. Ez a statisztika erős torzítása miatt jöhetett csak ki a miniszterelnöknek: pusztán arról volt szó, hogy most sokkal több intézményt rangsoroltak, és a nagyjából azonos teljesítményt elért magyar egyetemek így automatikusan bekerültek egy felsőbbnek látszó ligába.

Orbán Viktor több szempontból is túlzott, amikor magyar egyetemek nemzetközi dicsőségét zengte

A modellváltás ennyi idő alatt még nincs hatással az egyetemek helyezésére a világrangsorokban, ám ha az Erasmus-ügyet nem sikerül hamar rendezni, az pár éven belül látványos romlást hozhat.

Jelenleg a magyar univerzitások pozíciója az európai középmezőny mögött van, és – modellváltás ide vagy oda – jelentős többletforrások nélkül nem várható érdemi változás. A 2023-as Nobel-díjak után felmerülhet azonban, hogy egyes érintett egyetemeink előrébb lépnek.