Egyre kevesebb az olyan választópolgár, aki egy-egy voksolás előtt aprólékosan kutat, tájékozódik, netán még a pártok választási programjait is részletesen összehasonlítja – ezt felismerve a pártok többsége már nem is nagyon kínozza magát a programalkotással. Informálni és informálódni azért kell és lehet,

választásból pedig idén kettő is lesz, még ha egyszerre, június 9-én is tartják az európai parlamenti voksolást és az önkormányzati választásokat is.

Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy a kampányidőszakban a hagyományos, illetve a közösségi médiát mennyire tartják megbízhatónak a magyarok. Honnan tájékozódnak a duplaválasztás kampányában, és mennyire hitelesek, kiegyensúlyozottak ezek a platformok? Erre keresete a választ a magát liberális műhelyként meghatározó Republikon Intézet friss, először a hvg.hu-n publikált elemzése.

Orbán Viktor azért nem engedte el a hagyományos médiát: rádiónyilatkozatokat ad

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

Az biztos, hogy a magyar választó inkább a közösségi médiából tájékozódik, mint a hagyományosból (írott sajtó, televízió, rádió), az utóbbiba vetett bizalom ugyanis rendkívül alacsony itthon, a magyarok az egész EU-ban a legkevésbé bíznak a saját közmédiájukban.

Pénz és politikai influenszerek a kulcs

A “hírfogyasztási szokásaink és hatásaik a 2024-es választások kampányaira” című elemzésében a Republikon Intézet rögzíti, hogy a politikai kommunikációban kiemelt szerepe van a közösségi médiának. Azon túl, hogy politikusok is főleg a Facebook-ot használják a választók elérésére és megtartására, az influenszerek jelentősége is egyre nagyobb a politikai térben.

A hagyományos médiumoktól (az írott sajtótól, televíziótól, rádiótól) eltérően a közösségi médiás tartalmakat és előállítóikat nem kötik írott vagy akár íratlan sajtóetikai szabályok. Ezek a tartalmak elsősorban nem a hírigények kiszolgálására készülnek, hanem politikai álláspontok, így nem is annyira informálnak, inkább szubjektív narratívákba helyezik a politikai híreket.

A Fidesz megértette: a hangulatkeltéshez nem média kell, csak villanásnyi videók

A Fideszben a kommunikációs térben (és a politikai porondon) aratott siker egyik kulcsának a közösségi médiában vásárolt véleménydominanciát tartják - még csak a másik vélemény eltüntetésére sincs szükség, ha azokat állandóan meg lehet trollkodni.

Mivel az, hogy a közösségi médiatartalmak milyen elérést produkálnak, elsősorban anyagi ráfordítás kérdése, a pénzesebb politikai szereplő ezen a pályán előnyből indul. A kormánypártok számára ráadásul politikailag kedvező lehet a sajtóba vetett bizalom aláásása. Ám ez “közös valóságunk terének csökkenéséhez vezet” – figyelmeztet a Republikon elemzése.

Gyorsan ledolgozta hátrányát a Fidesz

A 2019-es önkormányzati választások eredményével a Fidesz-KDNP aligha lehetett elégedett. A nagyvárosokban az ellenzék sokkal jobban teljesített, mint 2014-ben, Budapesten pedig tarolt. A vártnál gyengébb kormányoldali szereplés okai között ott volt a közösségi média, különösen a Facebook hatása is, mert ezt az ellenzék eredményesebben használta a kampányban.

Az Átlátszó akkori számítása szerint inkább ellenzékinek mondható hirdetések 159 millió, Fidesz-szimpatizáns hirdetések pedig 109 millió forint értékben jelentek meg a Facebookon. A Fidesz-KDNP is felismerte ezt, és 2020 elején létrejött a Megafon Központ: a kormánypárti influenszereket futtató szervezet fő célja a közösségi média leuralása. Ma már

a Megafon több milliárdos költségvetésből népszerűsíti a Fidesz-KDNP-nek kedvező üzeneteket.

Nyolcmilliárdnyi támogatást kaptak eddig a Fidesznek kampányoló "civilek" úgy, hogy nem tudni, kitől van a pénz

Legalább nyolcmilliárd forint érkezett az elmúlt években a kormánypárti influenszereket foglalkoztató, illetve a Fidesz érdekében kampányokat folytató szervezetekhez úgy, hogy az összeg forrásáról semmi sem deríthető ki - írja a 24.hu. Csak a Megafon egyetlen év alatt kétszer annyi pénzhez jut így, mint amennyi a teljes ellenzék állami kampánytámogatása volt.

A 2022-es parlamenti választásokig a Facebook saját, nyilvános adatbázisa alapján a Megafon már több mint egymilliárd forintot fordított hirdetésekre a közösségi oldalon, ezzel az időszak legtöbbet költő politikai hirdetője volt. Közben a Fidesz és a kormány is százmilliókat költött a Facebookon. A választási eredmény pedig őket igazolta, hiszen újabb kétharmadot szereztek.

Információ: honnan, kitől, kinek?

A 2022-es választási eredmények mellett a nemzetközi kutatások is azt támasztják alá, hogy a magyar politikai erőknek megéri elsődleges kampányeszközként használni a közösségi médiát, mivel uniós összehasonlításban kiemelkedően nagy szerepet játszhat a szavazók megszólításában. Az Eurobarométer tavaly őszi adatai szerint

a magyar válaszadók 56 százaléka használta a közösségi médiát, illetve online blogokat hírforrásként, szemben a 37 százalékos EU-s átlaggal.

Republikon Intézet

Ráadásul egy korábbi, 2022 július kutatásból kiderült, hogy a magyar válaszadók 25 százaléka az általa követett közösségi médiás szereplőket tekinti a legmegbízhatóbb hírforrásnak, míg az EU-s átlag csak 14 százalék. De az online hírportálok is EU-s átlag felett népszerűek itthon: a magyarok 48 százaléka fordul hozzájuk hírekért, amíg az EU-átlag 42 százalék.

Republikon Intézet

Az online tartalmak népszerűségének áldozata is van: a hagyományos média. A nyomtatott sajtó, a televízió és a rádió jelentősen az EU-s átlag alatt teljesít. Az Ipsos tavaly őszi nemzetközi bizalmi indexének adataiból kiderült, hogy kiemelkedően alacsony Magyarországon az újságírókba vetett bizalom, és alig produkáltak jobb adatot a televíziós híradósok.

Republikon Intézet

Külön is kiemelendő a közmédia, amelyet az Eurobarométer 2022-es felmérése során a magyar válaszadók csak 22 százaléka tartott a legmegbízhatóbb hírforrásnak, ami rekord alacsony arány az EU-ban. Sokatmondó, hogy az akkori listán alulról a második Lengyelországban az új, Tusk-kormánynak a közmédia átalakítása okozza a legkomolyabb jogi fejtörést.

Republikon Intézet

Dübörög a kampány, “dollármédia”

A politikai polarizáció az eltérő politikai nézeteket vallók csoportjainak elszigetelődését is jelenti. A kormánypárti és ellenzéki szavazók valósága egyre eltérőbb, a két csoport közti átjárás lehetősége is egyre szűkül. Noha a közösségi médiás jelenlét mindkét politikai oldal számára kiemelkedő jelentőségű, az tud többet profitálni belőle, amelyik több pénzt tud áldozni rá, és

ebben a versenyben a kormányoldal legyőzhetetlennek látszik.

Bár a júniusi választásokig még öt hónap van hátra, a Fidesz-KDNP – a Megafonnal és a Mediaworks-szel karöltve – már bőszen kampányol a közösségi médiában – állapítja meg a Republikon Intézet elemzése. Bizonyítékként a Facebook hirdetési adatait hozzák: tavaly decemberben a 15 legtöbbet költő politikai hirdető közül 13 a kormány narratíváját népszerűsítette.

Republikon Intézet

A Fidesz nemcsak azon dolgozik, hogy a Facebookon, YouTube-on, Instagramon vagy akár TikTok-on folytatott kampányaival minél többeket érjen el, és ezeket a kormánypárti tartalmakat tegye elsődleges hírforrássá a kampányban, hanem azon is, hogy erősíti a hagyományos médiával szemben már meglévő bizalmatlanságot: tudatosan ássa alá a sajtóba vetett bizalmat.

A „dollármédia” (a „dollárbaloldal” mellett) a 2023-as év egyik jellemzőbb politikai terméke a jobboldalon, emellett megjelent a magyar “szuverenitásra” veszélyesnek nyilvánított “irányokat” meghatározó brüsszelezés, washingtonozás és sorosozás is. Sőt, létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatal is, amelynek célja a kormánykritikus hangok további hiteltelenítése.

Novák Katalin államfő kinevezte Lánczi Tamást a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének

Egy államtitkár és egy rektor mellett a kormányzat politikai furkósbot-intézményét vezető Lánczi Tamás megbízólevelét is átadta szerdán a Sándor-palotában a köztársasági elnök.

(Nyitóképünk illusztráció)