Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar kormány a saját sikerének próbálja beállítani azt, hogy az amúgy is tervbe vett Gripen-megállapodásért cserébe megszavazhatják a svéd NATO-csatlakozást.
„Beszéltünk néhányszor az elmúlt hetekben, de nem tudom, pontosan mire gondol” – cáfolta az Aftonbladetnek a svéd miniszterelnök, hogy bármilyen lényegi megbeszélést folytatott volna Orbán Viktorral.
Ulf Kristersson azután nyilatkozott a sajtónak, hogy a magyar kormányfő szombati évértékelő beszédében utalt rá, lezárhatják a Svédországgal fennálló vitát, és ratifikálhatják az északi ország NATO-csatlakozását. „A svéd miniszterelnökkel fontos lépéseket tettünk, hogy a bizalmat újraépítsük” – fogalmazott Orbán.
Bár a magyar kormányfő az évértékelőben semmilyen konkrétumot nem említett a tárgyalásokról, megtette ezt helyette a kormány narratíváját gyakran közvetítő Index. Hétfői cikkükben exkluzív információként tálalták, hogy az elmúlt hetekben hatalmas katonai és hadiipari megállapodás születhetett a két kormány között, méghozzá miniszterelnöki szinten. Azt állítják, hogy ennek keretében új eszközök érkezhetnek a Magyar Honvédséghez, ami érintheti a Gripen vadászgépeket is.
A probléma ezzel az, hogy a svéd miniszterelnök egyelőre nem tud hasonló megállapodásról.
„Nem folynak tárgyalások Magyarországgal. Továbbra is készen állok Magyarországra látogatni, amiről beszámolok majd” – erősítette meg Kristersson az Expressen című lapnak. Azt is hozzátette, hogy nem akarja a Gripen-megállapodást összekötni a NATO-tagság ratifikációjával.
Az Index értesüléseit árnyalja az is, hogy – mint ahogy ők is írják – a Gripen-szerződések ügye évek óta napirenden van. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter már 2022 decemberében elárulta, hogy 2024-ben négy új Gripen érkezhet, ezért semmiképpen nem nevezhető áttörésnek, ha ez megtörténne.
Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy az elmúlt napok bejelentéseinek hátterében az áll, hogy a magyar kormány mindenáron saját sikerének próbálja beállítani, hogy az Országgyűlés a jövő héten végre megszavazhatja a svédek csatlakozását.
Bár hivatalos időpont még nincs, de a házbizottság szerdán tárgyalja a tavaszi ülésszak napirendjét, Orbán Viktor szombati bejelentése után pedig nehéz lenne elképzelni, hogy tovább merik húzni a kérdést.
A sikerpropaganda teóriáját valószínűsíti Anders Blomqvist, az upssalai egyetem szakértője is, aki az Expressennek úgy nyilatkozott, egyáltalán nincs terítéken, hogy Svédország visszalépne a Gripen-megállapodástól.
„Magyarország valószínűleg sikerként próbálja beállítani, hogy érvényben marad egy olyan megállapodás, ami amúgy is problémamentesen megtörtént volna” – tette hozzá.
Ha a svédek nem is, a nemzetközi közösség hónapok óta egyre erősebben győzködi a magyar kormányt, hogy tegyen pontot a huzavona végére. Nemrég több NATO-tagország nagykövete a parlamenti karzatról figyelte az ügyben tartott rendkívüli ülést, amire a Fidesz és a KDNP képviselői nem mentek el. Vasárnap pedig amerikai szenátorok érkeztek Budapestre, de a kormány nem volt hajlandó velük találkozni.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
