Gulyás szerint békepártiság jele, hogy az USA rakétákat küld Ukrajnának - élőben a kormányinfóról
Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. Percről percre közvetítjük.
Négy amerikai szenátor is Budapestre látogatott, hogy tárgyaljanak a magyar kormánnyal Svédország NATO-csatlakozásának ügyében, de senki sem akart velük találkozni a kormányból, de még a Fideszből sem.
Lepattintotta a Budapestre látogató amerikai kongresszusi delegációt az Orbán-kormány és a Fidesz is – derült ki a vasárnapi sajótájékoztatón, amelyet a politikusok az Egyesült Államok budapest nagykövetségén tartottak.
A kétpárti küldöttséget Jeanne Shaheen, a szenátus NATO-megfigyelő csoportjának társelnöke, a Külügyi Bizottság tagja, Thom Tillis, a szenátus NATO-megfigyelő csoportjának társelnöke, valamint Chris Murphy és Chris Van Hollen, a Külügyi Bizottság tagjai alkották.
Ahogy az egyik demokrata szenátor, Chris Murphy fogalmazott: ilyen fogadtatásban egy szövetséges ország részéről még sohasem volt része. Mint mondta, furcsának tartja, hogy egy NATO-szövetséges kormány így viselkedik egy másik szövetségessel, és még a párbeszédre sem hajlandó. Emlékeztetett arra, hogy bár Törökország is késleltette Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját, Ankarában annak idején legalább fogadták őket.
A szenátorok ugyanakkor bíznak abban, hogy február 26-án a magyar parlament ratifikálja a csatlakozást.
Jeanne Shaheen arról beszélt, hogy a svéd külügy- és honvédelmi miniszter kapcsolatban áll a magyar kormányfővel és a kormánnyal. Szerinte a svédeknek van a világon egyik legjobb tengerészgyalogságauk, és a finnekkel együtt biztosítani tudnák a balti térséget.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy amint a delegáció tagjai visszatérnek az Egyesült Államokba, kétpárti határozati javaslatot nyújtanak be a Kongresszusnak. Ebben a svéd NATO-csatlakozás késlekedés nélküli ratifikálását fogják sürgetni. Ugyanakkor az AP hírügynökség információja szerint a határozati javaslat egyebek mellett bírálja Orbán Viktor miniszterelnök baráti kapcsolatait Oroszországgal és Kínával.
Arról is beszéltek a szenátorok, mennyire fontos, hogy a NATO erős és egységes legyen, ez Európa érdeke is. Szerintük Oroszország inváziója az egész kontinenst veszélyezteti, beleérve Magyarországot is.
A szenátorok emlékeztettek arra, hogy Orbán Viktor korábban megígérte: nem Magyarország lesz az utolsó állam, amelyik ratifikálja a csatlakozást, most mégis csak Magyarország maradt hátra, mivel Törökország már megtette azt.
„Nincs ok az időhúzásra. Mit nyer ezzel az időhúzással Magyarország?” – tette fel a kérdést Chris Murphy, hangsúlyozva, hogy Magyarország is erősebb lesz, ha a NATO Svédországot is a soraiban tudja.
Minden NATO-tagnak meg kellene értenie, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellenségeskedésére a válasz a NATO megerősítése – jelentette ki pedig Thom Tillis, Észak-Karolina republikánus kormányzója.
Az amerikai delegáció látogatását megelőzően Szijjártó Péter külgazdasági-és külügyminiszter közölte: nem érdemes nyomásgyakorlással próbálkozniuk az idelátogató amerikai szenátoroknak, hiszen Magyarország szuverén ország, az Országgyűlés így nem különböző kongresszusi delegációk látogatása alapján hoz döntéseket.
A sajtónyilatkozatot követően az Egyesült Államok amerikai nagykövete is megszólalt a látogatásról a követség Facebook-oldalán. Andrew Pressman azt írta: „A szövetségesek 21 hónapja várják Magyarország döntését Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban. Különböző parlamenti pártok képviselői valamint az Egyesült Államok szenátusának rangos kétpárti küldöttsége között fontos megbeszélés zajlott.
Sajnálatos módon számos magas rangú magyar kormánytisztviselő valamint a Fidesz parlamenti képviselői elutasították, hogy találkozzanak a legjelentősebb, évek óta Magyarországra látogató amerikai kétpárti kongresszusi küldöttséggel.”
Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. Percről percre közvetítjük.
Később biciklivel, motorral, vonattal és gyalog folytatja az ország bejárását.
Több világörökségi védelmet élvező épület is van a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kínálatában.
Az orosz elnök úgy véli, hogy országa gazdasága és hadserege elég erős ahhoz, hogy bármilyen további nyugati intézkedésnek ellenálljon.
A politikus szerint minden jelöltnek mérlegelnie kell, hogy az indulása hozzátesz-e az ország jövőjéhez.