Békemenetet szervez június 1-jén a Margit-szigeti nagyrétre a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA). A szervezet közleménye szerint a céljuk az, hogy legyen a Margit-sziget szimbolikusan a béke szigete. A jelek szerint
az idei egyedülálló lesz a Békemenetek történetében, mivel ez egy menetmentes Békemenet lesz: vagyis nem sétálnak a résztvevők fel s alá Budapesten, hanem csak összegyűlnek egy helyen.
A szervezők közleménye a rendhagyó szervezés okát nem részletezi, viszont megismétli a Fidesz EP-kampányának üzenetét, miszerint Brüsszel a háborúra készül, a magyar dollárbaloldali politikusok pedig támogatják ebben. Azt írják: „Az európai vezetők háborús lázban égnek. Pénz, fegyverek és harci eszközök küldése után már tervezik a katonai segítségnyújtást is. Meg kell állítanunk a háborús őrületet!”.
Majd úgy folytatják: „Mi, magyarok a világháborúk borzalmai árán tanultuk meg, hogy a béke és csakis a béke az egyetlen elfogadható álláspont. Magyarország ma a béke szigete. És azt szeretnénk, ha ez így is maradna. Minden békeszerető embert, a menetet szervezők arcaival, szeretettel várunk!”.
Egyébiránt az évtizedes múltra visszatekintő, általában választások idején megfigyelhető és a Fidesz és Orbán Viktor mellett kiálló politikai protestrendezvény szervezői nem először próbálkoznak formabontó megoldásokkal, új megközelítést hozó innovációval, mint a menetmentes Békemenet. Idén március 15-én eredetileg utcai demonstrációt akartak tartani, de aztán meggondolták magukat, így
idén március 15-én is volt Békemenet, de akkor sem mentek sehova, hanem lelki Békemenetet tartottak, amely egy fizetős klubrendezvény volt, ahol tévén nézhették közben Orbán ünnepi beszédét.
A Békemenet szervezői nemcsak lelki támaszt nyújtanak a Fidesznek, olykor anyagit is. A szervező CÖF–CÖKA-párosból a CÖKA, vagyis a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány a Fidesz 2022-es parlamenti választási kampányát is kívülről támogatta. Igaz, nem közvetlenül pénzzel, hanem egy cégen keresztül kampányplakátokkal – például a Márki-Zay Pétert „mini Feri”-ként ábrázolóval –, ez rontott is a mérlegén:
A 2022-es választási évben 70 millió forint szponzorpénzhez is jutott a CÖKA a Szerencsejáték Zrt.-től. Az állami társaság támogatásosztó leánycége 2021-ben is adott nekik 40 milliót, 2020-ban 100 milliót, 2018 végén pedig 70 milliót. De a CÖKA máshonnan is hasznot húz: emlékezetes a 2016-os, botrányt kavart eset, amikor az állami Magyar Villamos Művek Zrt. 508 milliót adott nekik „a közgondolkodás javítására”. A CÖKA bevételeinek jelentős részét az ilyen és hasonló támogatások jelentik.
Az első Békemenetet 2012 januárjában tartották. A menetet akkor Bencsik András egymilliósra becsülte, ami utóbb túlzónak bizonyult, mert a Belügyminisztérium szerint a civilek által szervezett „békés, jó hangulatú eseményen közel négyszázezren vettek részt”. Ez is elég volt azonban ahhoz, hogy segítse Orbán politikai céljait – legalábbis maga a kormányfő az év végén úgy emlékezett vissza: ha nincs a Békemenet, talán már nem ő lenne a miniszterelnök, mert kormánya nem élte volna túl a támadásokat.
A 2014-es választásokig még újabb öt Békemenetet rendeztek. A másodikat 2012. március 15-én szintén a fővárosban, ám ezen már jóval kevesebben vettek részt. A harmadik Békemenet 2012. október 23-án volt Budapesten. A következő évben, 2013-ban két Békemenet is volt: egy kisebb létszámú, egyedüli vidéki rendezvényként február 5-én Gyulán, és egy nagyobb, október 23-án Budapesten. Közvetlenül a 2014-es választás előtt, március 29-én Budapesten rendezték a hatodik, ismét százezres nagyságrendű tömeget vonzó Békemenetet, melynek célját nem is rejtették véka alá, hiszen a menet elején vitt molinón a választás napjára utalva ez állt: „Egy az ország – 2014. április 6.”. Ez a rendezvény, a nevével ellentétben, azonban nem volt mindig és mindenkor békés:
Még abban az évben, 2014 őszén olyasmi fordult elő, amire addig nem volt példa: a Fidesz megkérte az ismét politikai támadások kereszttüzébe került kormány mellett vonulással kiállni szándékozó szervezőket, hogy most ne szervezkedjenek, mert a kormánypártok nem akarnak konfrontálódni a netadóra érzékeny fiatal rétegekkel. (A netadót végül elvetette a kormány, aligha függetlenül a 2014. októberi, százezres létszámú kormányellenes tüntetésektől.) Ezután hosszú szünet következett, és ismét csak a következő parlamenti választás előtt, 2018. március 15-én indult útnak az újabb Békemenet, amely a Kossuth téren Orbán Viktor beszédébe torkollt. Azután több mint három éven át nem rendeztek hasonló felvonulást, így a 2021. október 23-i Békemenet volt sorrendben a nyolcadik ilyen akció, amit a 2022. március 15-i vonulás követett, azóta pedig nem volt újabb.
