A nagyon szoros főpolgármesteri választás a jelek szerint az érvénytelen szavazatok megítélésén fog múlni. A Nemzeti Választási Bizottság szerda este döntött úgy, hogy Vitézy Dávid kérésének megfelelően újraszámolják a főpolgármesterekre leadott, ám érvénytelen szavazatokat, ez pénteken fog megtörténni. 

A vasárnapi szavazáson több mint 24 ezer ilyen voks volt, Vitézy erre hivatkozva kérte az újraszámlálást. Ezután állt elő csütörtök délután Karácsony Gergely azzal, hogy a Vitézy által kért újraszámolás csak tovább bonyolította a helyzetet, mert szerinte az újraszámolásra beszállított szavazólapok körül is sok a bizonytalanság, és olyan kontrollmechanizmusok maradtak el, amelyek szerinte biztosították volna, hogy minden törvényes és jogszerű legyen az újraszámoláskor. Ezért Karácsony azt javasolja, hogy újraszámolás helyett az egész főpolgármester-választást ismételjék meg.

Az érvénytelen szavazatok problémáját mi is többször körbejártuk már, de ahhoz, hogy jobban megértsük, mi alapján minősül valami érvénytelen szavazatnak, illetve, hogy kik és hogyan döntenek erről, beszéltünk egy szavazatszámlálóval, és megkértük, magyarázza el nekünk a folyamatot lépésről lépésre. A szavazatszámláló egy XI. kerületi szavazókörben volt önkormányzati delegált.

Kilenc plusz egy ember volt a szobában, amikor a szavazatokat számlálták: a szavazatszámlálók és a jegyző. Miután a szavazás lezárul, az első lépés az urnák kiborítása. Ezután a szavazatokat szétválogatták, előbb a különböző szavazólapok alapján (EP, fővárosi közgyűlési, főpolgármesteri, polgármesteri, önkormányzati képviselői), azután pártok szerint. Külön kupacba kerülnek az érvénytelenek. “Miközben válogattam, a kezembe akadt egy olyan szavazólap, amin valaki beikszelte az áthúzott Szentkirályit és a Vitézyt is. Odamentem a jegyzőhöz, hogy megkérdezzem, ilyenkor mizu? Azt mondta, hogy ő erről nem dönthet, tanácsot sem adhat, szavazzunk róla” – mesélte a szavazatszámláló. 

Ezután körbemutogatta a kezében lévő szavazólapot az összes számlálónak, és arra kérte őket, kézfeltartással jelezzék, ha szerintük az adott szavazólapon az látható, hogy valaki érvényesen leszavazott Vitézy Dávidra. Heten tették fel a kezüket, ezért külön végigkérdezett mindenkit: heten Vitézyre leadott érvényes voksot láttak, egy ember szerint a szavazat érvénytelen volt, egy másik pedig tartózkodott. A dolog tehát eldőlt, a szavazat érvényes, Vitézyre adták le, úgy is lett kötegelve, azaz jelenleg a Vitézyre leadott érvényes voksok között van a Nemzeti Választási Irodánál, egészen addig, amíg a törvény szabta időpontban meg nem semmisítik. (Ez a helyes értelmezés, Vitézy érvelése szerint ugyanakkor több szavazókörben ugyanilyen helyzetben a szavazatot érvénytelennek nyilvánították.)

A szavazókörben közel 700-an adták le a voksukat, egy olyan esettel találkoztak, amikor valaki Szentkirályira és Vitézyre is behúzta az ikszet, és volt még 15-20 érvénytelen főpolgármesteri szavazat.

Nézzük mi történik az érvénytelen szavazatokkal. A választási eljárásról szóló törvény (Ve. 193. §-a) szerint érvénytelennek kell tekinteni azt a szavazólapot,  amely nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal, a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, vagy nem tartalmaz érvényes szavazatot. 

Szintén érvénytelennek számít az a szavazat, amelyet nem érvényesen adtak le (a jelölt vagy lista neve melletti körben nincs két egymást metsző vonal) vagy kiesett jelöltre, kiesett listára adtak le. 

Több szavazatot tartalmazó szavazólap esetén azt a szavazatot, amelyet kiesett jelöltre adtak le, nem kell figyelembe venni. Azokat a szavazólapokat tehát, ahol a kiesett jelölt mellett egy másik jelöltre szabályos szavazatot adtak le, érvényesnek kell tekinteni, ahogy tették azt a fenti esetben is.

Az általunk megkeresett szavazatszámláló szerint van még egy dolog, ami miatt egyértelműnek kellene lennie, miért érvényes akkor is a szavazat, ha Szentkirályi és Vitézy (vagy Karácsony, esetleg Grundtner) neve mellett is iksz van. Az érvénytelen szavazatokat pecséttel kell ellátni, jelezve, hogy a szavazatot a számlálók érvénytelennek nyilvánították. A pecsét tulajdonképpen két mondatot jelent, amelyek mellett rubrika van, a kettő közül valamelyiket be kell pipálni, ezzel jelezve az érvénytelenség okát (ezzel csak megkönnyítették a számlálók dolgát, mint fentebb láttuk, több érvénytelenségi ok van, mint kettő, épp csak ezek a leggyakoribbak). Tehát, ezek közül választanak a szavazatszámlálók:

Érvénytelenség oka:

Több érvényes megjelölt szavazat, mint amennyit a szavazólap megenged (vagyis, kettő vagy több iksz a főpolgármester választás esetében)

Nincs rajta érvényes szavazat (vagyis, nincs iksz)

Tehát, mivel Szentkirályi neve mellé “nem lehetett” ikszet tenni, hiszen olyan, mintha rajta se lenne a szavazólapon (nem érvényes a rá leadott voks), ha valaki úgy ikszelt kettőt, hogy behúzta Szentkirályi neve mellett és Vitézy neve mellett is, az se nem kettő vagy több, se nem nulla, vagyis csak egy lehet, tehát a szavazat érvényes.