Szinte teljesen lecserélődik a Fővárosi Közgyűlés októbertől a júniusi választás nyomán. A Tisza áradása Budapestre is kiterjedt, Magyar Péter pártja tíz mandátumot zsebelt be, ugyanannyit, mint a kormánypártok. A DK-MSZP-Párbeszéd trió hetet tudhat magáénak, újonnan bejutott a Kutyapárt három mandátummal, és ennyi képviselője lesz a Vitézy Dávidot támogató LMP-nek is. Változik az is, hogy a többségében kerületi polgármesterek helyett ezentúl zömében politikai háttérrel egyáltalán nem rendelkező, vagy Fidelitas-neveltetésű képviselők döntenek majd Budapest ügyeiben.  

Ez a felállás egy fél évvel ezelőtti törvénymódosítás miatt jöhetett létre, amelyet formálisan a Mi Hazánk javasolt a parlamentnek. A többi ellenzéki párt kritizálta a módosítás tartalmát és időzítését, és eleinte a Fidesz is úgy kommunikált, mintha semmi köze sem lenne a kezdeményezéshez. Aztán mégis úgy esett, hogy a kormánypártok szavazataival fogadták el a javaslatot, visszaállítva ezzel a tisztán listás választást – és így a közgyűlési mandátumszerzést – a fővárosban. Ahogy az egyébként 2014 előtt is volt, és akkor szintén a Fidesz volt az, amely a 2014-es választásokra eltörölte a listás szavazást, és automatikusan behozta a polgármestereket a testületbe. Akkor még mást diktáltak a pártpolitikai érdekek, viszont 2019-re már jóval több kerületet nyert meg az ellenzék, mint a Fidesz-KDNP, így előnyösebbnek tűnt a polgármesterek kirekesztése. 

A Tisza fővárosi és európai parlamenti listáján szereplők között vannak átfedések, ami a párt rövid élettartamának és a káderhiánynak tudható be. A képviselőjelölteknek emiatt el kellett dönteniük, ki ül be a budapesti testületbe és ki megy Brüsszelbe, az EP-be. A listavezető, Magyar Péter, az Európai Parlamentben és a fővárosban is felvette mandátumát. Budapestet választotta Ordas Eszter jogász, akinek a neve egy kartellügyben merült fel, a fővárosi kikötők használatáért lobbizott, ami alapján Karácsony Gergely főpolgármester szerint megkérdőjelezhető, kinek az érdekei szerint fog eljárni majd a közgyűlésben. A Tisza fővárosi képviselői között szerepel tajvani üzletember milliárdos cégének befektetési projektmenedzsere, fejvadász, kulturális menedzser, egészségügyi influenszer és őstermelő is. Az egyik legtöbb mandátummal rendelkező pártként biztosan meghatározó lesz a szerepük a főváros következő öt évében: számukból adódóan szavazataik bármelyik irányba billenthetnek el döntéseket.  

A Fidesz-KDNP teljesen új csapattal lép pályára, mivel a jelenlegi közgyűlési tagjaik olyan, nem befutó helyekre kerültek a listán, ahonnan esélyük sem lehetett a mandátumszerzésre. A listát az utolsó pillanatban előtt visszalépett főpolgármester-jelölt, Szentkirályi Alexandra vezette. Rajta kívül még két ismertebb jelöltet dobott be a Fidesz. Az egyik Sára Botond, Budapest főispánja, aki immár harmadszor kapott ki ellenfelétől: először 2019-ben a józsefvárosi polgármesteri székéért való küzdelemben maradt alul Pikó Andrással szemben, majd a 2022-es országgyűlési választást vesztette el, akkor Jámbor András győzte le. A másik ismert név Böröcz László, aki októbertől az I. kerület polgármestere lesz, előzőleg pedig a Fidelitas elnöke volt 2015-től 2019-ig. Itt kezdődik a Fidesz ifjúsági szervezetéből érkezettek sora. A kormánypárti listát böngészve felmerül, vajon feltétel volt-e Fidelitas-tagnak lenni, hiszen az exelnök mellett további három olyan képviselő ül majd be a közgyűlésbe, aki a szervezetnél kezdte pályafutását. Kérdés, hogy lesz-e kooperáció a Fidesz és a Vitézy-féle LMP-frakció között a szavazásoknál. Ez azért nem lenne meglepő, miután a Fidesz saját jelöltjének visszalépése után Vitézy Dávidra való szavazásra buzdított. 

A DK-MSZP-Párbeszéd színeiben a közgyűlésbe jutott hét képviselője közül három is újonnan ül be a főváros „parlamentjébe”. Újonc lesz például a testületben Keszthelyi Dorottya, a DK józsefvárosi képviselője, ahogy Barabás Richárd, a Párbeszéd társelnöke, Újbuda alpolgármestere, vagy Béres András, Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere is – viszont mindhármuknak van már önkormányzati tapasztalata.  

Fontosabb, és a főváros jövője szempontjából lényegesebb változás, hogy a főpolgármester a Kúria döntése nyomán marad ugyan Karácsony Gergely, viszont az őt támogató ellenzéki összefogás elveszti ősztől többségét a közgyűlésben. A főpolgármesterrel együtt 33 fős közgyűlésben a többség biztosításához, így minden döntés meghozatalához 17 fős többséget kell tudni biztosítani a szavazásoknál. Vagyis Karácsonynak a saját, hétfős frakciója mellett többeknek a támogatását meg kell szereznie – döntésről döntésre. Nem feltétlenül kell, hogy ez formális koalíciót jelentsen, elegendő a szavazásoknál a többség biztosítása, de ilyen közgyűlési összetétel mellett ez sem lesz könnyű feladat. Például azért, mert így az őt támogató DK-nak is választania kellene két párt között: azzal fog-e össze, amelynek a hatalmát 14 éve sikertelenül döntögeti, vagy a szavazóit elszipkázó pár hónapos szervezettel, amelyet igyekszik összemosni a Fidesszel.  

A Vitézy Dáviddal Budapestért Egyesület – LMP-Zöldek listáját az újból megválasztott főpolgármestertől csupán 41 szavazattal kikapott Vitézy Dávid vezette, akinek várhatóan bőven lesznek javaslatai például Budapest közösségi közlekedésének fejlesztésére. Második helyen Gál János, az LMP szóvivője, harmadik helyen Szilágyi Anna Margit kapott helyet a közgyűlésben, aki az egykori Budapesti Fejlesztési Központ egyik vezetőjeként már dolgozott együtt Vitézyvel. 

A választáson a korábbiakhoz képest sikert aratott MKKP három közgyűlési képviselője mind ismert kutyapártos szereplő. A párt listavezetője a 2019-től még összellenzéki színekben – még IX. kerületi polgármesterként – a testületben ülő Baranyi Krisztina volt, második és harmadik helyen pedig a párt társelnökei nyertek közgyűlési mandátumot: a XII. kerület újonnan megválasztott polgármestere, Kovács Gergő, és Döme Zsuzsanna Suzi.  

Baranyit amúgy több párt is felkérte a fővárosi listáján való részvételre, elmondása szerint „pénzdarabot is feldobhattam volna, hogy melyiket választom három párt felkérése közül.” A képviselő, aki többször is nemmel szavazott a városvezetés javaslataira, már májusban azt jósolta a Népszavának adott interjújában, hogy „működésképtelenné válhat a Fővárosi Közgyűlés”. Előrejelzése olyan szempontból be is igazolódott, hogy nagyon vegyes képviselői gárda ül be a testületbe októbertől, így kérdéses, hogy Karácsony Gergely főpolgármester hogyan fogja tudni irányítani a közgyűlést és a várost.