A Balaton Magyarország és a Kárpát-medence legnagyobb tava, a tó partján 41 településen, 11 városban közel 140 ezer ember él életvitelszerűen. A Balaton térsége jelenleg azonban három megyére tagozódik, így nincs olyan közigazgatási szerv, amely egységbe forrasztaná a térség érdekérvényesítő képességét – veti fel az MSZP.
https://hvg.hu/360/20240623_balaton-eloregedes-nepesedesi-krizis-epitkezesek-ingatlanarak-balaton-fejlesztesi-tanacs
Molnár Zsolt pártigazgató ezért azzal a javaslattal állt elő, hogy jöjjön létre egy új közigazgatási egység, amely a „Balaton Térség Önkormányzata” nevet viselné. Ez megyei jogosítványokkal rendelkező területi önkormányzatként jöhetne létre, amelynek egyik fontos szerve a Balatoni Közgyűlés lenne.
A közgyűlés tagjai a 41 település polgármesterei lennének. A közel 140 ezer térségi lakos pedig egy balatoni főpolgármestert is választhatna, aki vezetné a Balatoni Közgyűlést. A Molnár-féle modellben a tervek szerint „a települési önkormányzatok hatáskörei nem csökkennének, hanem többletjogosítványokhoz juthatnának”.
A Balatoni Közgyűlés megkaphatná a javaslat szerint azokat a fejlesztési forrásokat, amelyeket vármegyék, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács, és kiegészítő forrásokkal is tudnának gazdálkodni. Molnár szerint az idegenforgalomból származó áfabevételek egyharmadát is megkaphatnák, ami már komoly pénzügyi mozgásteret jelentene.
A Balaton-parti településeknek eddig is volt egy fejlesztési célú társulásuk, de az laza szerveződés volt, a mostani ötlet ennél sokkal komolyabb. Ezért nehezen is látszik kivitelezhetőnek, hiszen vélhetően törvénymódosításra is szükség lenne, ráadásul koordinációt is igényel, nem beszélve a várható politikai és hatásköri nehézségekről.
