Mint ahogyan mi is írtunk róla, a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök is részt vesz az észak-olaszországi Cernobbióban tartott, The European House-Ambrosetti nevű gazdasági fórumon. Orbán Viktor pénteken tartott beszédet az eseményen, vagyis ugyanazon a napon, amikor Volodimir Zelenszkij is pódiumra lép majd.

Orbán az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban elmondta, hogy nem ez az első háborúja miniszterelnökként, van tapasztalata, mert első miniszterelnöksége alatt zajlott háború a szomszédos Balkánon is. A két ország vezetőjével folytatott beszélgetéseire hivatkozva ismét megemlítette, úgy látja, egyik félnél sincs szándék arra, hogy békét kössenek, mert Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij is úgy gondolja, az idő nekik dolgozik. Szerinte ezért lenne fontos, ha az egész világ – ideértve Európát is – azt szorgalmazná, hogy minél hamarabb tűzszünetet kössön Ukrajna és Oroszország.

Megjegyezte azt is, hogy hogy több mint 30 éve dolgozik a politikában, és több mint 14 éve az Európai Tanács tagja. “És az én tapasztalatom az volt, hogy az általunk használt nyelvezet és az általunk kitűzött politikai cél mindig a béke volt. És most a békéről beszélni bűnnek tűnik. Azt mondani, hogy az Európai Unió fő célja a béke megteremtése, negatív dolog” – idézi az MTI Orbán Viktor, aki hozzátette, nem hiszi, hogy ez jót tesz az Európai Uniónak.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke beszél a sajtó képviselőihez a The European House-Ambrossetti fórum 50., „Hírszerzés a világról, Európáról és Olaszországról” című rendezvényén az észak-olaszországi Cernobbióban, a Comói-tó partján fekvő Villa d’Estében 2024. szeptember 6-án.

AFP / Piero Cruciatti

A miniszterelnök azt is kifejtette, hogy az európai kormányok és fővárosok összes könyvtárában több száz könyv van a béketeremtésről. “A szakirodalom és személyes tapasztalatom szerint az első kérdés a kommunikáció” és ha nem kezdeményezed a kommunikációt megfelelő időben, akkor az eszkaláció egyre nő, és később még nehezebb lesz. Ez az első, második a tűzszünet.

Hozzátette, a nyugati közvéleményben széles körben elterjedt az a félreértés, hogy először össze kell állítanunk egy béketervet, majd tárgyalásokat kell kezdenünk, és utána tűzszünetet kell kötnünk. “Ez nem igaz. Ha megnézzük, hogy az elmúlt 30 évben hogyan történt a béketeremtés világszerte, mindig a tűzszünet volt az első, a békemegállapodás pedig a második. Ezért mondom azt, hogy először a kommunikáció, aztán a tűzszünet, majd a békeegyezményről szóló tárgyalások megkezdése” – jelentette ki.

Orbán Viktor miniszterelnök (b) panelbeszélgetésen vesz részt az idén 50. alkalommal megrendezett Cernobbiói Fórumon az észak-olaszországi Cernobbióban 2024. szeptember 6-án.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

Orbán Viktor szerint a béke mellett Európa még két nagy kihívás előtt áll, az egyik ezek közül a versenyképesség. Mint elmondta a soros magyar elnökség célja egy új uniós versenyképességi paktum létrehozása, mert e nélkül nem lehetünk versenyképesek sem az Egyesült Államokkal, sem Kínával, sem a Nyugattal, sem a Kelettel szemben. A harmadik kihívás pedig nem más migráció. “Az egy évvel ezelőtt ránk kényszerített szabályozás megbukott, új rendeletet kell alkotnunk. Új szabályozás nélkül a migráció szét fogja bomlasztani az Európai Uniót, ezt meg kell állítanunk. De az első a béke – jelentette ki.

Orbán Viktor kiemelte, az előző Európai Bizottságnak nem sikerült megállítani a háborút, a versenyképesség hanyatlását és a migrációt sem. Ennek ellenére a brüsszeli elit úgy döntött, hogy alapvetően ugyanezt a bizottságot hozza létre “és ez nem jó”. Hozzátette, bízik abban, hogy az emberek képesek megváltozni, és képesek jobb teljesítményt nyújtani, ezért igyekszik támogatni a bizottságot, amennyire csak lehet. “De racionális ember lévén, azt hiszem, elhanyagoltuk a választók változás iránti vágyát.”

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke beszél a sajtó képviselőihez a The European House-Ambrossetti fórum 50., „Hírszerzés a világról, Európáról és Olaszországról” című rendezvényén az észak-olaszországi Cernobbióban, a Comói-tó partján fekvő Villa d’Estében 2024. szeptember 6-án.

AFP / Piero Cruciatti

A gazdasági fórumon következő napokban felszólal majd Giorgia Meloni is, akiről Orbán Viktor elismerően beszélt annak ellenére, hogy hogy viszonyuk ma már nem annyira szívélyes, és hogy az olasz miniszterelnök EP-frakciójának lapja nemrég egy villámgyorsan törölt posztban azt írta róla, hogy az oroszok trójai falova. Orbán Viktor mindenesetre elmondta, Melonival nemcsak a munkájuk, hanem a keresztény testvériség köti össze. Hozzátett, korábban ez a fajta kapcsolat nem játszott nagy szerepet az európai politikában, de most egy új korszakhoz közeledünk. Ennek alapvető politikai jelentősége van Magyarország és Olaszország számára is, a politikának ez a fajta kulturális aspektusa joggal tér vissza Európában. Amikor pedig megkérdezték, hogy szerinte Meloni lenne-e az új Angela Merkel, azzal ütötte el a kérdést, hogy nincs tudomása arról, hogy az olasz politikus Németország kancellárja szeretne lenni.

Amikor a magyar miniszterelnököt arról faggatták az újságírók, hogy mit gondol arról, hogy a Magyarországon az antifatámadások miatt bíróság elé állított Ilaria Salis EP-képviselő lett, elmondta, furcsának találja, hogy az emberek rá szavaztak. “Ha szeretnek ilyen embereket választani, az az önök dolga. Magyarország szempontjából ez több mint meglepő. Magyarországra vagy bármelyik idegen országba szervezetten jönni, erőszakot alkalmazni az utcán sétáló polgárokkal szemben, majd ezt európai parlamenti tagsággal jutalmazni, nem magyar, hanem olasz módi” – tette hozzá.

A gazdasági fórumon Orbán előtt Azerbajdzsán elnöke beszélt, így erről az országról is mondott pár mondatot. Szerinte Azerbajdzsán stratégiai szempontból kulcsfontosságú országgá vált, ezért az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként támogatjuk, hogy még szorosabb, stratégiai kapcsolatot építsünk ki Azerbajdzsán és az Európai Unió között. Az azeri–magyar kapcsolatokat az eddigi legjobbnak nevezte. Magyarország a második legnagyobb energiavásárló Azerbajdzsánból, épp most írtak alá egy megállapodást más országokkal az azeri zöldenergia importjáról.