Olyan kellemetlen kérdéssel indult Orbán közmédiás beszélgetése, hogy még a budapestiektől is elnézést kért

Meglepő módon egy kellemetlen kérdéssel indult Orbán Viktor vasárnap reggeli szereplése a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában, ahol a közmédia munkatársa a GDP-adatokról faggatta a miniszterelnököt. Elemzők és kormányzati szereplők is a német ipar gyengébb teljesítményével magyarázták a történteket, Orbánnak ugyanakkor más véleménye van:

Mindenki az ipar gyenge teljesítményéről beszél, de az iparral nincs semmi baj. Magyarország ipari termelés szempontjából fantasztikus teljesítményt ért el

– véli a miniszterelnök, aki szerint 2010 óta hatalmas mennyiségi és minőségi javulást lehet tapasztalni, hiszen „a világ legmodernebb autógyárai vannak nálunk, van aviatika iparágunk, óriási a hadiiparunk és az űriparban is fejlődő teljesítményt nyújtunk, elektronikában és informatikában pedig mindig is erősek voltunk”. A magyar iparral azért sincs semmi baj Orbán szerint, mert a „gyáraink modernek, a vezetők nagy része magyar, és fantasztikus munkásaink vannak”.

A miniszterelnök úgy látja, Magyarországnak kereskedelmi problémái vannak, mert el kéne adni ezeket a termékeket, de mi csak tízmilliónyian vagyunk, de a világpiacra gyártunk. Ez viszont most beszűkült, de a jövő évtől óriási növekedésre lehet számítani az elektromos autók és akkumulátorok terén, mert óriási gyárak állnak be Magyarországon. A kormány 3-3,5 százalékos növekedést remél ettől.

Ha nyugaton nem tudják megvenni a termékeinket, vegyék meg keleten, ez kell a gazdaság helyreállításához

– jelentette ki Orbán.

Amint arra kitért, a Kereskedelmi és Iparkamarának új elnöke van, vele fel kell vennie a kapcsolatot a kormánynak, mert a legfontosabb partnerük gazdasági szempontból. A kormányfő szerint az átlagbért az tudja megmondani, aki benne dolgozik a gazdaságban, „nem valaki az asztal mögül”. Itt érdekkülönbség lehet a tőketulajdonosok és a munkások között, de erre vannak a bértárgyalások.

Ezt a bonyolult érdek-összekapcsolódást ők tudják leginkább leképezni a bértárgyalásokban. Az nem úgy van, hogy jön valaki a kormánytól, Budapestről, felemeli a kezét az elegáns öltönyében és azt javasolja, hogy ne öt, hanem hat százalék legyen az emelés. Vannak politikusok, akiktől hallok ilyeneket, de a szőr feláll ettől a hátamon.

– mondta Orbán, aki szerint a kormánynak olyan szerepe lehet a bértárgyalásokban, hogy esetlegesen adócsökkentéssel segítheti a felek megállapodását. A miniszterelnök azt szeretné, ha minél hosszabb távú megállapodások születnének.

A munkáshitelről is szót ejtett a kormányfő. Mint mondta, ezt már régóta tervezgette, ugyanis nagyjából 20 ezer diákhiteles van ma Magyarországon, de felmerült benne, hogy „mi van a melós fiatal csávókkal”? – tette fel a kérdést, majd megjegyezte, hogy „nyilván nem akarják a lustákat támogatni, de a többség dolgozni akar”. Orbán szerint kulturális és anyagi okai is vannak, hogy a fiatalok életkezdése későbbre tolódott, de szerinte most nagyjából 300 ezer fiatalnak tudnak segíteni ezzel, majd ismét elmondta a hitel paramétereit.

Kongóban utat építünk, Afrika és Európa között telekommunikációs kábelt fogunk fektetni

– mondta Orbán a magyar nagyvállalkozások „egészen elképesztő” külföldi tevékenységeit sorolva, majd megjegyezte, az a cél, hogy a középvállalkozások is ki tudjanak lépni külföldre.

Orbán arról is beszélt, jövő héten Budapestre érkezik 45-47 nyugati ország állam-, illetve kormányfője, amiért előre elnézést kér a budapestiektől, de a reptér forgalma sem lesz egyszerű. Szerinte azonban a jövő héten a legizgalmasabb az amerikai elnökválasztás lesz, ugyanis „megfordul a szél Amerikában is, Donald Trump lesz újra az elnök és békepárti többség lesz Nyugaton is”.