November 15-én kezdődik a kilakoltatási moratórium, amely április végéig tart. Bár ennek hatására a téli hidegben nem kerülnek utcára az emberek, az Utcajogász továbbra is úgy látja, hogy a moratórium intézménye nem oldja meg a lakhatási válság egyre szélesedő problémáját.

A civil szervezet arról számol be közleményében, hogy a tavalyi évben a gazdasági válság hatására radikálisan megnőtt a hozzájuk forduló hajléktalanok és lakhatási szegénységben élők száma. A szervezet jogász önkéntesei arra számítottak, hogy 2024-ben ismét jelentősen csökken majd a segítségkérők száma, ám alig lettek kevesebben: idén januártól október végéig 472 ügyfél kereste fel őket személyesen, és 400 ember fordult a szervezethez e-mailben.

Hasonló eredményre jutott a Habitat for Humanity is, amely szerint 2,8 millió magyar él lakhatási szegénységben.

A kilakoltatási moratórium intézménye 2003 óta létezik Magyarországon. Ám mint írják, a végrehajtási eljárások ezen időszakok alatt sem állnak, kizárólag a kilakoltatások azok, amiket elhalasztanak. Ilyenkor pedig jellemző, hogy a tavaszi időszakban nagy kilakoltatási hullám jön. A lakhatási szegénységben élő, adóssággal küzdő emberek problémáit ugyanis általában nem oldja meg ez a pár hónapnyi haladék. A tavalyi évben összesen 2305 lakáskiürítés volt, az idei év első felében pedig 737.

Az Utcajogász szerint a lakhatási problémák megoldása állami feladat, ezért egy 10 pontos javaslatcsomagot is közzétettek azokról a jogi lépésekről, amik elvezethetnek a megoldáshoz:

1. Magyarország ratifikálja a Módosított Európai Szociális Karta azon cikkét, amely kimondja, hogy elő kell segíteni a megfelelő színvonalú lakáshoz való hozzájutást; meg kell előzni és fokozatosan csökkenteni kell a hajléktalanságot; valamint elérhetővé kell tenni a lakások árát azok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal.
2. Alkotmányos szinten rögzíteni kell, hogy mindenkit megillet az emberhez méltó lakhatáshoz való jog.
3. Mivel a lakhatásra alkalmas férőhelyek száma korlátozott, olyan állami lakáspolitikára van szükség, amely biztosítja az emberhez méltó lakhatást, és szabályozza a lakásbérleti piacot.
4. Hatályon kívül kell helyezni az Alaptörvény azon cikkét, amely felhatalmazást ad a közterületi hajléktalanság büntetésére.
5. A nemzeti vagyon részét képező lakóingatlanokból ne lehessen elhelyezés nélkül kilakoltatni senkit.
6. A lakásbérleti piac szabályozásának a szerződő felek egyenlőségét kell elősegítenie, és figyelemmel kell lennie arra, hogy a lakhatásra alkalmas férőhelyek száma korlátozott.
7. A lakáskiürítések iránti eljárásokat összhangba kell hozni az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával, amely az otthonvédelem érdekében megköveteli a jogkorlátozás arányosságát.
8. Hatályon kívül kell helyezni az önkényes beköltözés szabálysértési tényállását, és szankcióként csak olyan jogkövetkezményt lehessen meghatározni, amely nem ad lehetőséget szabadságkorlátozásra.
9. Módosítani szükséges a bírósági végrehajtási szabályokat és rendelkezni kell arról, hogy lakóingatlan árverésére a jelenlegi 500 ezer forint összegű tartozásnál magasabb tartozás esetén kerülhet sor. Az összeget szükséges lenne a piaci viszonyok változásának megfelelően dinamikusan szabályozni és évente indexálni. A lakóingatlan-árverés során a százalékos leértékelés szabályainak alkalmazását meg kell szüntetni.
10. Szintén a bírósági végrehajtás szabályainak módosítását követeli meg, hogy az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére irányuló eljárásban is lehetőség legyen a lakás elhagyására kötelezett fél bíróság általi meghallgatására és hogy a kiürítésről rendelkező döntés elleni jogorvoslat hatékony legyen.

Az Utcajogász 2010 óta nyújt ingyenes jogi segítséget lakhatási és szociális jogok területén rászorulóknak.