Már január elsején érvénybe lépne az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának kedd délelőtti ülésére benyújtott kormánypárti javaslatok közül az, amely kemény fellépést javasol az „internetes agresszió” ellen. Az önálló, új törvény indoklásában ugyanakkor kissé elkésettnek tűnik 2024-ben az a felismerés, miszerint  

a modern digitális világ arctalansága teret enged a gyűlöletkeltő – adott esetben akár még más halálát is kívánó – hozzászólásoknak is.

Az indoklás kitér arra, hogy „jellemzően az interneten megszaporodtak az olyan félelemkeltő, gyűlölködő megnyilvánulások, kommentek, amelyek sértik az érintett személyek emberi méltóságát, egyúttal nélkülözik az egymás iránti kölcsönös tiszteletet, és rombolják a közügyek megvitatásának kultúráját”. 

Az ilyen gyűlöletkeltő, agresszív tartalmak visszaszorítása érdekében a jogalkotó szerint „a közösségi és online platformok, médiafelületek tekintetében szükséges ösztönözni a jogellenes és káros tartalmak elleni hatékony fellépést”. Ezért több ponton is törvénymódosításokat tart szükségesnek, egészen a büntetőjogi felelősségre vonásig. 

A javaslat a felületeiken kommentálási, hozzászólási lehetőséget biztosító sajtótermékek számára nemcsak moderálási szabályzat alkotását írja elő, hanem egy „hatékony eljárásrend kidolgozását a jogellenes vagy káros (pl. gyűlöletkeltő, életellenes, emberi méltóságot sértő stb.) hozzászólások” elleni fellépés érdekében.  

A törvényjavaslat azonban ennél jóval tovább megy, és büntethetővé tenné az ilyen tartalmak megfogalmazóit – arról ugyanakkor nem ír, hogy a jellemzően álnéven vagy nem személyes Facebook-profilról írt kommentek „elkövetőit” miként lehet hatékonyan azonosítani és felelősségre vonni. 

Akárhogy is, az „internetes agresszió” külön Btk.-s tényállássá válna. Eszerint „aki nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni  

erőszakos halált okozó vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

Azt ugyanakkor a tervezet rögzíti, hogy nem büntethető a fenti bűncselekmény miatt, „aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el, feltéve, hogy a cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas”.