Külön szoba, pince vagy padlás, némi hangulat és romantika – így írt a Fidesznek kampányoló, nemrég lebukó atya a fiatalok neveléséről

Jó, ha van egy külön hely, amelyet az ifjúsági közösség saját otthonának érez. A velük való foglalkozás bármilyen összeszedett légkörű helyiségben megtartható, de pl. egy hittanteremben nagyon nehezen oldódnak fel egymás között. Ezért saját összejöveteli helyüket ki lehet alakítani akár egy külön szobában, akár a pincében vagy a padláson, ahol némi hangulat és romantika emlékezetessé teszi összejöveteleiket és a lelkipásztorral, hitoktatóval való kapcsolatot

– írja Pajor András atya abban a hatvanoldalas kiadványban, amelynek ő maga az Ifjúsági erkölcstan címet adta, és amelyet saját weboldaláról bárki letölthet.

A kiadványt a 24.hu szúrta ki, miután Pajorról a Válasz Online megírta, hogy a Fidesz mellett többször is nyíltan kampányoló zuglói plébános több áldozat szerint a ministránsfiúk szisztematikus betörésére, megalázására, a hatalommal, tekintéllyel való visszaélésre játszott – ennek pedig volt szexuális dimenziója is. Például a kullancsvizsgálat, amelyen a táborokban a Pajor gyülekezetébe járó fiúknak kellett meztelenül átesniük.

A kiadványhoz maga az atya azt a kommentárt fűzte, hogy „több mint negyedszázados ifjúsági lelkipásztori tapasztalat” áll mögötte, „kiállta a próbát, fiataljaimmal végigvettük, végigbeszélgettük, így csapódott le írásban, hogy közkinccsé váljék”.

Pajor könyvében olyan dolgok is szerepelnek, minthogy

„fontos, hogy fiataljaink a plébániára otthonosan jöhessenek, viszonylag rugalmas ideig maradhassanak (lehetőleg hétvégén)”.

Erkölcsi tanításait 33 pontba sűrítette, ezeken belül kiemelten foglalkozik a szexualitással is. Koncepciója az, hogy minden témakörnél bibliai idézetekkel, tanításokkal igyekszik alátámasztani a nevelést, majd a fejezetek végén bedob megbeszélendő kérdéseket is. A nemiség és a szemérem tárgyalásánál például arról ír, hogy a szemérem a bűnbe esett emberiség sajátsága. „Olyan lelki adottság, amely elszakíthatatlan a személyiségtől. Nyilván nem titok senki előtt, hogy hogyan néz ki egy meztelen férfi vagy nő, ennek ellenére a másik ember elől eltakarjuk a testünket. Mi ennek a magyarázata? Az intimitás egy tökéletesen nem meghatározható fogalom, de valahol a test és lélek mezsgyéjén őrt áll a test méltósága felett.”

Majd felvet pár szituációt is, például: „Ismeretterjesztő filmben kellene meztelenül szerepelned, vagy művészfilmben eljátszani meztelenséget vagy kifejezetten parázna (nem pornográf!) jelenetet, esetleg aktfotóhoz kellenél alkalmas modellnek, szintén művészi célra. Milyen szempontok szerint fogadnád el ezeket a felkéréseket, vagy milyen megfontolásból utasítanád el őket? Az utóbbi esetben jobbnak látnád, ha egyáltalán, senkiről, sem filmen, sem képen nem készülnének ilyen felvételek? Láttál már olyan alkotást, amelyben ezek mégis szépnek, értékesnek bizonyultak, nélkülük szegényebb lenne az emberiség?”

Pajor ír az „öncélú örömszerzésről” is: „Az aberráció – szexuális rendellenesség, mindegy, hogy miben nyilvánul meg, alapjellege, hogy kilép a szexualitás küldetésének medréből, és az öncélú örömre vagy örömszerzésre irányul.”

Majd jön egy olyan szituáció is, amelyet bármilyen kontextusban is nehéz értelmezni: „Késő este egy néger férfi megszólít az utcán, és angolul kéri, hogy egy fura kis szerkezetet elejtett, lennél-e szíves felvenni neki, mert ő nem tud lehajolni érte. A félhomályban sem őt, se a leejtett tárgyat nem látod pontosan, de megteszed. A kezébe adod, ő pedig a szájához teszi, másodpercek múlva különös emberek vesznek körül, ő is rád mutat mint megmentőjére. Faggatni kezdenek kiléted felől, lefényképeznek stb. Kiderül, hogy az amerikai elnök tévedt erre inkognitóban, és komoly bajba került azzal, hogy leejtette a szerkezetet, te pedig megmentetted az életét, mert felvetted. Körülleng a világsajtó, különféle fogadásokra kapsz meghívást stb. – egészen konkrét a világhír esélye, ha vállalod. Meglovagolnád-e, vagy inkább elbujdokolnál előle? Erkölcsi megfontolással és ne a kedved alapján dönts!”

A portálnak egy teológus a kiadványról azt mondta, „ezek a a részek a témák feldolgozásában és terminológiájában, használt kifejezéseiben meglehetősen furcsák, idegenek a jóváhagyott hittankönyvektől. Vannak a szövegben más, koherensebb és nem ennyire kirívó részek is. Feltűnő azonban, hogy a szexuális kérdésekkel aránytalanul sokat foglalkozik.”