„A mai ünnepi összesereglés után jön majd a húsvéti nagytakarítás, átteleltek a poloskák” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a március 15-i ünnepi beszédében a Magyar Nemzeti Múzeum előtt. (A nap összes eseményét ide kattintva érik el.)

A kormányfő ezzel arra utalt, hogy hamarosan olyan törvényeket fogad majd el a parlament, amelyek segítségével „felszámolják a pénzügyi gépezetet”, amely szerinte „korrupt dollárokból” vett meg politikusokat, bírókat, civileket, újságírókat. „Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget”, akik pénzért a „birodalom szekerét tolják” – fogalmazott. Hozzátette: „Túl régóta vannak itt, túl sok mindent éltek túl, túl sok helyről kaptak pénzt”.

Orbán Viktor szerint 1848-ban császármadarak ültek a nyakunkban, most pedig Weber-fiókák kárognak a fejünk fölött. Éppen elég volt belőlük – mondta, majd azt is megjegyezte, hogy ha van igazság, akkor a pokolra jutnak ezek az emberek. „Legyőzünk bennetek újra és újra, mert fényesebb a láncnál a kard” – mondta.

A miniszterelnök a poloskázással a fideszes véleményvezérek szóhasználatát is átvette, akik a Tisza Párt elnökét jellemzik így, miután Magyar Péter titokban hangfelvételt készített volt feleségéről, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszterről. Azóta egyébként több olyan hanganyag is kikerült, amelyek Magyar Péter szavait rögzítették.

Orbán Viktor ünnepi beszédében kitért az orosz-ukrán háborúra is. Szerinte „Európa urai úgy döntöttek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút, kerül, amibe kerül, majd kap cserébe gyors uniós tagságot – a mi pénzünkön”. A kormányfő szerint erre egyetlen válaszunk lehet, „Unió, de Ukrajna nélkül”. (Reggel Facebook-oldalán 12 pontban foglalta össze gondolatait a miniszterelnök.)

A kormányfő azt mondta, a magyarok nélkül döntöttek a háborúról, de az uniós tagsággal kapcsolatban ezt már nem tehetik meg. „Egy éve az volt a kérdés, akarunk-e meghalni Ukrajnáért, most pedig az a kérdés, hogy akarunk-e belerokkanni Ukrajna csatlakozásába. Kedves barátaim, irány a véleménynyilvánító szavazás” – fogalmazott.

A miniszterelnök beszélt azokról az változásokról is, amelyeket szerinte a kormány ért el az elmúlt években. Ezek között említette, hogy felépítették „Európa egyetlen patrióta nemzetgazdaságát”, valamint hogy a háború nehézségei ellenére adócsökkentést vezetnek be. Ennek értelmében a következő években mentesülnek az szja-fizetés alól azok a nők, akiknek legalább két gyerekük van. Orbán Viktor szerint ez annak ellenére sikerült, hogy a háborúban „Magyarország szenvedte el a legnagyobb gazdasági veszteséget az egész Unióban”. Úgy vélte, ez világszenzáció, és már csak az a feladatunk maradt, hogy újra és újra megvédjük az eredményeket. 

Orbán Viktor kitért az Európai Unióra is: szerinte Brüsszel éppen úgy akar uralkodni a magyarokon, mint Bécs tette 1848-ban. De szerinte Brüsszelben is fordul majd a történelem, és eljön az idő, amikor minden számlát ki fogunk egyenlíteni. Visszaszerezzük a jogainkat, a Brüsszelből küldött labancokat pedig visszaküldjük, boldogítsák egymást Brüsszelben – mondta. 

A kormányfő úgy vélte, a mi szabadságharcunk – „éppen úgy mint 1848-ban” – most sem csak a magyarok ügye, valójában az a nyugati világ lelkéért folyik. „A birodalom össze akarja keverni, majd le akarja cserélni Európa őslakosait, idegen civilizációból érkezettek inváziós tömegeivel. Át akarja terelni a gyermekeink és unokáink nemzedékét a teremtés egészséges rendjéből a természetellenes életmódok káoszába” – fogalmazott. 

A beszédben feltette a kérdést, hogy „Miért kíváncsi ránk a fél világ?” Szerinte biztosan nem a hadseregünk vagy a gazdaságunk miatt. Hozzátette, hogy van olyan nemzet, amelynek a kereskedés az eleme, a másiknak a hódítás, van, amelyiknek a filozófia vagy a művészet. Szerinte a magyarok eleme a szabadság, a magyar ember ugyanis akkor van elemében, amikor a szabadságáért harcol. „Ez a mi DNS-ünk” – fejtegette.

A miniszterelnök szerint hosszú évek óta hallgatják azt, hogy mi vagyunk a múlt. Ezt mondták 1848-ban és 1956-ban is, és ezt mondják most is: „a jövő a szivárványos világbirodalomé”. Szerinte viszont az óperencián túl fordulat történt, és kiderült, hogy a jövő nem a birodalmiaké, hanem a patriótáké, a független nemzeteké.

A beszédet kísérő véleménynyilvánításokról itt írtunk: