Törvényt sértett Varga Zs. András, amikor indoklás nélkül felfüggesztett egy kúriai tanácselnököt

Kovács András ellen azután indult koncentrált támadássorozat a Kúrián, hogy egyik tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett. A jogerős ítélettel most vissza kell helyezni tanácselnöki tisztségébe.

  • hvg.hu hvg.hu
Törvényt sértett Varga Zs. András, amikor indoklás nélkül felfüggesztett egy kúriai tanácselnököt

Jogerősen is pert nyert a Fővárosi Ítélőtáblán Kovács András kúriai bíró, akit Varga Zs. András, a Kúria elnöke két évre felfüggesztett tanácselnöki pozíciójából. Az ítélet megsemmisítette az intézkedést, mivel annak meghozatalára Varga Zs. Andrásnak semmilyen hatásköre nem volt.

Korábban a HVG írta meg, hogy Kovács ellen koncentrált támadássorozat indult a Kúrián, a tanácselnök ugyanis tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett. A felfüggesztést megelőzően Varga Zs. megtiltotta az ügyelosztási rend módosítását kritizáló tanulmány közlését, majd integritási és fegyelmi eljárás is indult Kováccsal szemben, végül felfüggesztették. A szankciókban Kovács szerint „egy konkrét ügyben képviselt nyilvános jogi álláspontjának” is szerepe lehetett.

Kritikus vélemények: főtanácsadót rúgtak ki, és egy bíró ellen is fellépett a Kúria

Koncentrált támadássorozat indult a Kúrián Kovács András tanácselnök ellen, miután egy tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett. Integritási és fegyelmi eljárás mellett úgy függesztették fel két évre munkaköréből, hogy az alkalmatlanságát nem állapították meg. Ügyével párhuzamosan azonnali hatállyal elbocsátottak egy elismert kúriai főtanácsadót, miután Varga Zs.

A Kovács Andrással szemben folytatott rendkívüli alkalmassági vizsgálat azt állapította meg, hogy a bíró a feladatai ellátásra alkalmas, a fegyelmi eljárásban pedig első fokon azt állapították meg, hogy semmilyen szabályt nem sértett meg.

Kovács András ezután munkaügyi pert indított, melyben a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte. Már az elsőfokú ítélet neki adott igazat, ezt fellebbezte meg a Kúria elnöke.

„A mai ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla lényegét tekintve azonos indoklással ugyanarra a következtetésre jutott, mint az elsőfokú bíróság. A jogerős ítélet ezzel együtt még a korábbinál is határozottabb kiállás a bíráskodás függetlenségének védelme mellett” – értékelte a döntést Tóth Balázs, ügyvéd.

A Magyar Helsinki Bizottság közleményében emlékeztetett rá, hogy ítélkező bírák és jogkereső polgárok számára egyaránt fontos, hogy a Kúria elnöke igazgatási jogkörben eljárva megteheti-e azt, hogy elmozdít egy olyan bírót, aki ellen sem fegyelmi vétséget, sem alkalmassági problémát nem tudott megállapítani.

A Kúria elnöke szerette volna azt is elérni, hogy a jogerős ítéletben már ne szerepeljen a következő bekezdés: „a Kúria a legfőbb bírói szerv; a Kúriát az elnök vezeti, azaz ő a legfőbb bíró. A Kúria elnökével szemben speciális követelmények, a társadalom tagjaihoz képest magasabb erkölcsi és jogkövető elvárások érvényesülnek. A Kúria elnökétől a társadalom és az igazságszolgáltatás magas szintű normakövetést vár el, ezért a Kúria elnökére fokozott felelősség hárul, hogy példamutató magatartásával az igazságszolgáltatás erényeit és alapértékeit képviselje mind a bírák, mind pedig a társadalom felé.” Ám a jogerős ítélet alapján ez is része maradt a döntésnek. 

A jogerős ítélettel Kovács András két éves tanácselnöki felfüggesztése meg kell, hogy szűnjön. Így ő is vezethet majd bírói tanácsot, amely olyan fontos kérdésekben hoz ítéletet, mint a választások tisztasága vagy éppen a közigazgatási hatóságok döntéseinek törvényessége.