Kovács András ellen azután indult koncentrált támadássorozat a Kúrián, hogy egyik tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett. A jogerős ítélettel most vissza kell helyezni tanácselnöki tisztségébe.
Jogerősen is pert nyert a Fővárosi Ítélőtáblán Kovács András kúriai bíró, akit Varga Zs. András, a Kúria elnöke két évre felfüggesztett tanácselnöki pozíciójából. Az ítélet megsemmisítette az intézkedést, mivel annak meghozatalára Varga Zs. Andrásnak semmilyen hatásköre nem volt.
Korábban a HVG írta meg, hogy Kovács ellen koncentrált támadássorozat indult a Kúrián, a tanácselnök ugyanis tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett. A felfüggesztést megelőzően Varga Zs. megtiltotta az ügyelosztási rend módosítását kritizáló tanulmány közlését, majd integritási és fegyelmi eljárás is indult Kováccsal szemben, végül felfüggesztették. A szankciókban Kovács szerint „egy konkrét ügyben képviselt nyilvános jogi álláspontjának” is szerepe lehetett.
A Kovács Andrással szemben folytatott rendkívüli alkalmassági vizsgálat azt állapította meg, hogy a bíró a feladatai ellátásra alkalmas, a fegyelmi eljárásban pedig első fokon azt állapították meg, hogy semmilyen szabályt nem sértett meg.
Kovács András ezután munkaügyi pert indított, melyben a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte. Már az elsőfokú ítélet neki adott igazat, ezt fellebbezte meg a Kúria elnöke.
„A mai ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla lényegét tekintve azonos indoklással ugyanarra a következtetésre jutott, mint az elsőfokú bíróság. A jogerős ítélet ezzel együtt még a korábbinál is határozottabb kiállás a bíráskodás függetlenségének védelme mellett” – értékelte a döntést Tóth Balázs, ügyvéd.
A Magyar Helsinki Bizottság közleményében emlékeztetett rá, hogy ítélkező bírák és jogkereső polgárok számára egyaránt fontos, hogy a Kúria elnöke igazgatási jogkörben eljárva megteheti-e azt, hogy elmozdít egy olyan bírót, aki ellen sem fegyelmi vétséget, sem alkalmassági problémát nem tudott megállapítani.
A Kúria elnöke szerette volna azt is elérni, hogy a jogerős ítéletben már ne szerepeljen a következő bekezdés: „a Kúria a legfőbb bírói szerv; a Kúriát az elnök vezeti, azaz ő a legfőbb bíró. A Kúria elnökével szemben speciális követelmények, a társadalom tagjaihoz képest magasabb erkölcsi és jogkövető elvárások érvényesülnek. A Kúria elnökétől a társadalom és az igazságszolgáltatás magas szintű normakövetést vár el, ezért a Kúria elnökére fokozott felelősség hárul, hogy példamutató magatartásával az igazságszolgáltatás erényeit és alapértékeit képviselje mind a bírák, mind pedig a társadalom felé.” Ám a jogerős ítélet alapján ez is része maradt a döntésnek.
A jogerős ítélettel Kovács András két éves tanácselnöki felfüggesztése meg kell, hogy szűnjön. Így ő is vezethet majd bírói tanácsot, amely olyan fontos kérdésekben hoz ítéletet, mint a választások tisztasága vagy éppen a közigazgatási hatóságok döntéseinek törvényessége.
Jelentősen szigorodtak a kriptokereskedelem szabályai, amire elsőként, drasztikus módon a népszerű fintechszolgáltató reagált. A többiek más stratégiát választottak, de vajon kinek van igaza?
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
Ha Orbán Viktor arra gondolt, hogy egyszer a távoli jövőben Varga Judit ugyanúgy képes lett volna elvezetni az országot, mint ő, akkor érdemes megjegyezni, hogy egy bankot sem lehet egymás után kirabolni...
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.
A zűrös múltú szlovákiai Jozef Szivák vinné a Dunaferr-utódcéget.
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
