Kritikus vélemények: főtanácsadót rúgtak ki, és egy bíró ellen is fellépett a Kúria

A bírói véleménynyilvánítás szabadsága a tét abban a perben, melyet Kovács András kúriai tanácselnök indított munkahelyével szemben, miután Varga Zs. András, a Kúria elnöke két évre eltiltotta munkaköre gyakorlásától.

Eltiltásának hírét korábban maga Kovács András hozta nyilvánosságra a Magyar Bírói Egyesület honlapján, azon levelek között, melyekben bírák és igazságügyi alkalmazottak osztották meg véleményüket a kormány és az OBT között megkötött megállapodásról. Ebben a tanácselnök azt írta, eltávolításának oka „egy konkrét ügyben képviselt nyilvános jogi álláspontja” volt, mely egyes elemeiben ellentétes Varga Zs. András álláspontjával. A Kúria elnöke közleményében már másnap valótlannak nevezte az állításokat, szerinte az eltiltás jogalapja egészen más természetű, amit azonban a tanácselnök személyiségi jogai miatt nem oszthat meg nyilvánosan.

A hvg.hu viszont úgy tudja, a háttérben egy koncentrált támadássorozat áll, mely akkor indult, amikor Kovács András megírt egy tanulmányt, amely a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket is feszeget. Ennek közlését Varga Zs. András előbb megtiltotta, majd nem sokkal később több, egymással párhuzamos eljárás is indult a bíróval szemben. A helyzetet csak fokozza, hogy ezzel párhuzamosan októberben egy főtanácsadót is azonnali hatállyal elbocsátottak – szintén egy tanulmány miatt, melyben néhány mondat erejéig kritika éri a Kúria elnökét.  

Elfogyott a levegő

Kovács András 21 éve bíró, szakterülete a versenyjog, munkájának része, hogy hatóságokat vizsgál felül, nagy hazai és multinacionális cégek, kiemelt jelentőségű ügyeiben számos esetben hozott ítéleteket. Hat évig vezette a bíróságokon belül működő európai uniós szaktanácsadó hálózat közigazgatási ügyszakát is, amely bírói hálózat uniós jogi kérdésekben nyújt szakmai támogatást a bíráknak.

Kovács korábban sem félt nyíltan elmondani a véleményét az igazságszolgáltatást érintő kérdésekben, és ezt tette volna abban a tavalyi tanulmányban is, melynek hiába lelhető fel a kézirata a Magyar Tudományos Művek Tárában, mellette rögtön az a megjegyzés fogadja a látogatót, hogy a szöveg nem nyilvános, abba csak a Kúria elnökének engedélyével lehet betekinteni. (Amikor a Partizán korábban kísérletet tett erre, még választ sem kapott.)

Kovács András bíró

Facebook / Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület

A tanulmánynak így most csak a címe elérhető, igaz, már az is beszédes: Elfogy a levegő, avagy magyarázat mindenre. Arra pedig az alcímből is lehet következtetni, hogy Kovács írása a Kúria ügyelosztási rendjével kapcsolatos kritikákat fogalmaz meg, információink szerint többek között a Közigazgatási Kollégium II. tanácsának szétverésével kapcsolatban. Ennek története ma már ismert a nyilvánosság előtt, részleteit Kovács Ágnes, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet kutatója a rangos nemzetközi lapban, a Verfassungsblogban is megírta.  

A Kúria II. számú tanácsa ez elmúlt években többször is hozott a kormány számára kedvezőtlen döntéseket, 2021-ben például megsemmisítette az egyik népszavazási kérdését, amely arról kérdezte volna az embereket, támogatják-e a kiskorúak nemátalakító műtétjét. Később szintén a II. tanács volt az, mely kimondta, hogy a kormány megsértette a választási kampányt, amikor a koronavírus regisztrációs e-mailekben kampányolt az ellenzék ellen. (Ezt a döntést később az Alkotmánybíróság megsemmisítette.)

Varga Zs. András végül 2024. január 1-jével feloszlatta a II. tanácsot, és annak bíráit más tanácsokba osztotta be. Ahogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentésében is szerepel, a Kúria ezt a döntést személyzeti okokkal indokolta, az érdekelt felek azonban önkényesnek minősítették azt. Kovács Ágnes tanulmányában pedig úgy fogalmazott: a szétverésnek nem lehetett észszerű oka azon kívül, hogy a tanács számos, a kormánynak nem tetsző döntést hozott.

Mivel az Európai Bizottság az igazságügyi reformokhoz köthető 10 milliárd euró felszabadítását az ügyelosztási rend átlátható működéséhez is kötötte, a II. tanács szétveréséről szóló bármilyen kritikának nagy a tétje. Az Európai Bizottság ugyanis visszalépés esetén bármikor elrendelheti a reformok teljesülésének felülvizsgálatát, ami akár a pénzek ismételt befagyasztásához is vezethet. Így már nem tűnik véletlennek, hogy Kovács András tanácselnök tanulmányának közlését nem engedélyezte a Kúria elnöke.

Elhallgattatott kritikák

A tanulmány letiltása azonban csak az első munkáltatói intézkedés volt Kovács András ellen. Miután a tanácselnök – immár a letiltásra reagálva – a téma szakmai szakértőjével közösen megírt egy másik cikket a bírói véleménynyilvánítás témájában, annak műhelyvitáját közvetlen megelőzően integritási eljárás indult ellene. Mindemellett egy fegyelmi eljárás is folyamatban van, amit egy vezetői alkalmassági vizsgálat is követett. Utóbbinak külön abszurditása, hogy ugyan az alkalmatlanságát nem állapították meg, mégis két évre felfüggesztették a tanácselnöki tevékenységéből – mondta a hvg.hu-nak Tóth Balázs, a bíró jogi képviselője, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

Úgy látják, ami történt, az a bírói véleménynyilvánítás szabadságának célzatos korlátozása.

„Egy bíró ma két módon dönthet. Vagy ellátja a munkáját és csendben marad, vagy beleáll és felvállalja mindennek a terhét. Kovács András az utóbbit tette, ezért cserébe vizsgálatok sorát kapta” – tette hozzá az ügyvéd.

Kovács a fegyelmi eljárás és a tanácselnöki munkaköréből való felfüggesztés ellen is jogorvoslatot kezdeményezett, illetve kezdeményez, valamint tanulmányának betiltását is megtámadta, ez utóbbi kettőt a munkaügyi bíróságon. A helyzet groteszkségét jelzi, hogy munkaügyi pereiben éppen a Kúrián dönthetnek majd végső fokon a kérdésben.

Egy műhelyvita története

Ahogy a cikk elején is jeleztük, az elmúlt hónapokban nem Kovács András ügye volt az egyetlen, amikor véleménynyilvánítás ért miatt valakit retorzió a Kúrián. Azzal kísérteties hasonlóságot mutat egy kúriai főtanácsadó – aki nemzetközileg is ismert és elismert egyetemi tanár – ügye, akit azért bocsátottak el azonnali hatállyal, mert a főnöke neki tulajdonított egy Kúriával kapcsolatos kritikai véleményt.

A főtanácsadó kiemelt területe az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata, és a Kúrián is elsősorban az uniós jog tagállami bíróságokon való alkalmazásával összefüggő tanácsadással foglalkozott. (Ez az utóbbi években egyes területeken – a magyar kormánynak egyes uniós szakpolitikákkal szembeni ellenszegülése miatt – politikailag érzékeny területté vált.) Ebben a minőségében segített egy tanulmány módszertanának és magyar joggyakorlatot elemző részének elkészítésében, melyben a másik szerző (vagyis nem ő) megállapításokat tett többek között a Kúria elfoglalásáról és az Országos Bírói Tanács gyengítéséről.

A még csak munkaanyagként létező tanulmány műhelyvitájára 2024 szeptemberében került sor a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében (JTI), ahol a munkatársak mellett mindössze két külsős érdeklődő vett részt.

Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor egy hónappal később Varga Zs. András azonnali hatállyal elbocsátotta a főtanácsadót, aki csak egy nappal előtte, meghallgatásakor tudta meg, hogy még a nyáron integritási vizsgálat indult ellene, mert egy áprilisi konferencián „a Kúria integritását sértő kérdést tett fel”.