Közös nyilatkozatban áll ki a Pride mellett több mint 30 nagykövetség és tucatnyi kulturális intézet

Közös nyilatkozatot adott ki a 30. Budapest Pride Fesztivál alkalmából 33 ország nagykövetsége, amihez 9 kulturális intézet csatlakozott. Azt írták:

„Újfent megerősítjük támogatásunkat a Magyarországon és a világ többi részén élő leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer (LMBTIQ+) emberek iránt. Kiállunk minden ember egyenlő bánásmódhoz és megkülönböztetésmentességhez való joga, a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés szabadsága, valamint a szóbeli és fizikai erőszakkal szembeni védelme mellett, ahogyan azt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is rögzíti.”

Hozzátették, hogy elismeréssel adóznak a jogvédők, aktivisták, újságírók és civil szervezetek érdekképviseleti munkája előtt, „akik azon dolgoznak, hogy minden egyén egyenlő bánásmódban és teljes körű jogi védelemben részesüljön, szexuális irányultságtól, nemi identitástól, nemi önkifejezéstől vagy nemi jellemzőktől függetlenül”.

Úgy vélik, hogy az elmúlt több mint három évtizedben a Budapest Pride-felvonulás „a kitartás és a haladás jelképévé vált, tükrözve az LMBTIQ+ emberek nélkülözhetetlen szerepét a demokrácia előmozdításában. Miként a Budapest Pride ezt a jeles pillanatot ünnepli, mi határozottan kiállunk egy olyan jövő mellett, ahol minden egyén szabadon élhet, szeretetben és BÜSZKESÉGGEL”.

A nyilatkozatot a következő nagykövetségek és kulturális intézetek írták alá: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Chile, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Kanada, Kolumbia, Koszovó, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Montenegró, Németország, Norvégia, Portugália, Szlovénia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Új-Zéland, British Council, Camões Intézet, Cervantes Intézet, Cseh Centrum, FinnAgora, Flandria Diplomáciai Képviselete, Francia Intézet, Goethe Intézet, Osztrák Kulturális Fórum Budapest.

Az Országgyűlés március közepén fogadta el a Pride-felvonulás betiltását lehetővé tevő, a gyülekezési törvényt módosító kormánypárti javaslatot, azóta nem világos pontosan, hogyan, hol és milyen formában lehet megrendezni az LMBTQ-emberek hagyományos budapesti rendezvényét.

Ahogy megírtuk, a június 1-jére a budapesti belvárosba bejelentett szivárványos menet megtartását a törvénymódosításra hivatkozva a rendőrség nem engedélyezte. A szervező jogvédők a Kúriához fordultak, amely új eljárásra kötelezte a hatóságot. Az másodszorra már tudomásul vette a gyűlést, de addigra már csak néhány óra volt hátra a kezdetéig, így kérvényezték az elhalasztását, éppen a Pride-felvonulás tervezett napjára, június 28-ára. A rendőrség azonban ezt nem módosított időpontként, hanem új bejelentésként értékelte, és megtiltotta, arra hivatkozva, hogy a szervezők a Pride-ot akarták bejelenteni, ha pedig nem, az esemény akkor is azzá válhat. A Kúria ezúttal már a rendőrségnek adott igazat: jogszerűen ítélte a betiltást. Az indoklása szerint ugyanis a szervezők nem működtek együtt a rendőrséggel.

Ahogy az üggyel részletesen foglalkozó cikkünkben írtuk, mindez azért volt lényeges, mert joggal volt feltételezhető, hogy a Budapest Pride-dal is ez fog történni.

A főváros azonban közben bejelentette, hogy önkormányzati eseményként rendezik meg a felvonulást Budapest Büszkeség Menete néven a Szivárvány Misszióval közösen, ehhez pedig nem kell hatósági engedély. A rendőrség ugyan betiltotta a rendezvényt, Karácsony Gergely főpolgármester szerint azonban ezzel az erővel az unikornisok sétáltatását is betilthatták volna, és mindenképpen megtartják.