Hatalmas üzletet nyer és hatalmas kockázatot vállal a 4iG a magyar hadiipari privatizációval
Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
Jogszerűen tiltotta meg a rendőrség a június 28-ára bejelentett szivárványos menet megtartását – mondta ki péntek délelőtt közzétett határozatában a Kúria.
Ezzel gyakorlatilag jogerőre emelkedett a Pride napjára szervezett gyűlés betiltása, nem lehet vonulni a belvárosban a homofóbia, bifóbia és transzfóbia ellen, illetve a szabad gyülekezésért.
Az elhúzódó jogvita még május legvégén kezdődött, amikor jogvédők szivárványos menet megtartását jelentették be a budapesti belvárosba. Ezt az Alaptörvény és a gyülekezési törvény nemrég elfogadott módosítására hivatkozva nem engedélyezte a rendőrség. A szervezők a Kúriához fordultak, amely azt állapította meg, hogy a rendőrség indoklása nem volt elég alapos, ezért új eljárásra kötelezte őket.
A történet innen vett még érdekesebb fordulatokat. A rendőrség ekkor már tudomásul vette a gyűlést, de mivel ez pár órával a tervezett kezdés előtt történt, a szervezők úgy döntöttek, hogy kérvényezik az időpont módosítását – méghozzá éppen június 28-ára, a Pride korábban tervezett napjára. A rendőrség azt azonban nem módosított időpontként, hanem új bejelentésként értékelte, és megtiltotta.
Tiltó határozatukban arra hivatkoztak, hogy a szervezők a Pride-ot akarták bejelenteni, ha pedig nem, az esemény akkor is könnyen azzá válhat.
A szervezők a határozatot újra megtámadták a Kúrián, mely azonban újabb határozatában most már a rendőrségnek adott igazat, és jogszerűnek ítélte meg a tiltást. Ezt azzal indokolták, hogy a szervezők nem működtek együtt a rendőrséggel, kitérő, nem egyértelmű válaszokat adtak a törvényi tilalomba ütközés körében feltett kérdésekre, ezzel „akadályozták az alperest a gyűlés megtartása körülményeinek tisztázásában”.
A Kúria határozatában továbbra is azt állapította meg, hogy a rendőrség nem bizonyította, hogy a menet szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként, ehhez ugyanis csak közvetett bizonyítékokat használt. Ugyanakkor azt megalapozottnak találták, hogy a tervezett menet sértené a gyülekezési törvényt és az Alaptörvényt. Ezt azzal indokolták, hogy a gyűlés célja a többi közt a transznemű emberek nem- és névváltoztatási jogával kapcsolatos kiállás, márpedig „a transzneműség fogalmi eleme az, hogy az adott személy a születési nemétől eltérően határozza meg a saját nemét”.
A szivárványos menet betiltása azért is volt lényeges, mert joggal volt feltételezhető, hogy a Budapest Pride-dal is ez fog történni. Csakhogy közben a főváros bejelentette, hogy önkormányzati rendezvényként, a Szivárvány Misszióval közösen rendezik meg az eseményt Budapest Büszkeség Menete néven június 28-án, ehhez pedig nem kell hatósági engedély.
A rendőrség ezt nem így értékelte, és azzal a lendülettel be is tiltották a rendezvény megtartását. Karácsony Gergely erre úgy reagált, hogy ezzel az erővel az unikornisok sétáltatását is betilthatták volna, és mindenképpen megrendezik a menetet.
