„Ne ítélkezzetek, hogy ne ítéltessetek!”
Mert amilyen ítélettel ítélkeztek, olyannal fognak titeket is megítélni, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd nektek is. – Máté 7:1-2
Annak ellenére, hogy a Pride betiltására lehetőséget adó törvénymódosítást a döntéshozók alapvetően gyermekvédelmi célú és keresztény értékeket megvédő intézkedésként keretezték, a kereszténység álláspontja az LMBTQ+ személyek kapcsán korántsem olyan elutasító, mint azt Magyarország új gyermekvédelmi stratégiája sugallhatja.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2023. december 27-ei nyilatkozatában így fogalmazott: „Hazánk lelkipásztori helyzetét mérlegelve a Püspöki Konferencia útmutatásként fogalmazza meg a lelkipásztorok számára, hogy nemi identitásától és szexuális orientációjától függetlenül egyénenként minden embert megáldhatunk.” Ez tehát a keresztény tanítással egybehangzó gyakorlat, amely szerint minden ember egyenlő. A nyilatkozat a kölcsönös tisztelet és elfogadás szerepét hangsúlyozva így folytatódik: „ugyanakkor minden sajátos élethelyzetben élő testvérünket kísérjük szeretettel és tisztelettel, segítve őket Isten akaratának mélyebb megértésére a Krisztus evangéliuma szerinti élet útján.”
Ferenc pápa ugyancsak hangsúlyozta, hogy az egyház mindenki számára nyitott, beleértve az LMBTQ+ közösség tagjait is. Ezt jelzi, hogy 2023-ban a Vatikán lehetővé tette az azonos nemű párok megáldását, és megerősítette, hogy a transznemű személyek számára is elérhető a keresztelés és az egyházi szentségekhez való hozzáférés.
Kutatások szerint ugyanakkor a vallásos emberek LMBTQ+ személyekkel kapcsolatos álláspontja a nyitott pápai szemléletnél némiképp árnyaltabb. A nyugati kultúrkörben végzett kutatások döntő többsége azt találta, hogy minél mélyebb vallásos meggyőződésről számol be valaki, annál kevésbé elfogadó az LMBTQ+ személyekkel. Ez különösen igaz azokra, akik rendszeresen részt vesznek felekezeti eseményeken, illetve akik hajlamosabbak szó szerint értelmezni a vallási szövegeket.
Egy magyar kutatás szerint a szexuális kisebbségekhez tartozók több mint negyedét érte már diszkrimináció a vallási közösségében, amely ilyen módon egyfajta „diszkriminatív mikroközösséggé” válhat. Ezekben a közösségekben a nyílt kirekesztés mellett a diszkrimináció árnyaltabb formái is megjelenhetnek.
