Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
„Ne ítélkezzetek, hogy ne ítéltessetek!”
Mert amilyen ítélettel ítélkeztek, olyannal fognak titeket is megítélni, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd nektek is. – Máté 7:1-2
Annak ellenére, hogy a Pride betiltására lehetőséget adó törvénymódosítást a döntéshozók alapvetően gyermekvédelmi célú és keresztény értékeket megvédő intézkedésként keretezték, a kereszténység álláspontja az LMBTQ+ személyek kapcsán korántsem olyan elutasító, mint azt Magyarország új gyermekvédelmi stratégiája sugallhatja.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2023. december 27-ei nyilatkozatában így fogalmazott: „Hazánk lelkipásztori helyzetét mérlegelve a Püspöki Konferencia útmutatásként fogalmazza meg a lelkipásztorok számára, hogy nemi identitásától és szexuális orientációjától függetlenül egyénenként minden embert megáldhatunk.” Ez tehát a keresztény tanítással egybehangzó gyakorlat, amely szerint minden ember egyenlő. A nyilatkozat a kölcsönös tisztelet és elfogadás szerepét hangsúlyozva így folytatódik: „ugyanakkor minden sajátos élethelyzetben élő testvérünket kísérjük szeretettel és tisztelettel, segítve őket Isten akaratának mélyebb megértésére a Krisztus evangéliuma szerinti élet útján.”
Ferenc pápa ugyancsak hangsúlyozta, hogy az egyház mindenki számára nyitott, beleértve az LMBTQ+ közösség tagjait is. Ezt jelzi, hogy 2023-ban a Vatikán lehetővé tette az azonos nemű párok megáldását, és megerősítette, hogy a transznemű személyek számára is elérhető a keresztelés és az egyházi szentségekhez való hozzáférés.
Kutatások szerint ugyanakkor a vallásos emberek LMBTQ+ személyekkel kapcsolatos álláspontja a nyitott pápai szemléletnél némiképp árnyaltabb. A nyugati kultúrkörben végzett kutatások döntő többsége azt találta, hogy minél mélyebb vallásos meggyőződésről számol be valaki, annál kevésbé elfogadó az LMBTQ+ személyekkel. Ez különösen igaz azokra, akik rendszeresen részt vesznek felekezeti eseményeken, illetve akik hajlamosabbak szó szerint értelmezni a vallási szövegeket.
Egy magyar kutatás szerint a szexuális kisebbségekhez tartozók több mint negyedét érte már diszkrimináció a vallási közösségében, amely ilyen módon egyfajta „diszkriminatív mikroközösséggé” válhat. Ezekben a közösségekben a nyílt kirekesztés mellett a diszkrimináció árnyaltabb formái is megjelenhetnek.
