Nemcsak budapesti külképviseleteknek, de az Európai Bizottság elnökének és Hadja Lahbibnak, a testület esélyegyenlőségért felelős tagjának is küldött levelet Tuzson Bence, amelyben az igazságügy-miniszter arról tájékoztatott, hogy a Pride megtartását a Kúria megtiltotta a gyermekek védelmére hivatkozva – értesült a HVG. Úgy tudjuk, a Bizottság reagált is, erre még nem kaptak választ a magyar kormánytól.
A kedden kézbesített, angol nyelvű levél lehetett az indoka annak, hogy egy nappal később Ursula von der Leyen az X-re posztolt videóban szólította fel a magyar hatóságokat, hogy engedélyezzék a szombati felvonulást.
A videó éles reakciót váltott ki a magyar kormány részéről. Orbán Viktor reakciójában azt írta: „Tisztelt Elnök asszony! Arra kérem az Európai Bizottságot, hogy tartózkodjon a tagállamok bűnüldözési ügyeibe való beavatkozástól, ahol nincs szerepe.”
Tény, hogy az Európai Bizottság elnöke a videoüzenettel nem jogi, hanem tisztán politikai megoldást választott, amire nemcsak az Orbán által felhozott érvek szolgálnak magyarázatul, de az is, hogy bármilyen jogi vita hónapokig-évekig is elhúzódhat. Ilyen jogi eljárás egyébként már zajlik a gyermekvédelmi törvény miatt is, sőt, az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka nemrég ki is mondta: a törvény szembemegy az uniós joggal.
Bár alapvetően politikai reakció az is, hogy az Európai Bizottság is képviselteti magát a szombati rendezvényen – Hadja Lahbib vesz részt az eseményen –, az sem kizárt, hogy jogi lépéseket is tesz a testület. A résztvevőket figyelő, mesterséges intelligenciával megerősített rendszer ugyanis az uniós AI-szabályozást, illetve a GDPR-szabályokat is megsértheti – mondta forrásunk.
Ami a beígért szankciókat illeti, ott azonban nincs jogi mozgástere a Bizottságnak. Így sem a bírságolás megakadályozása, sem a bírság átvállalása nem lehetséges.
Az már más kérdés, hogy eleve nem igaz a Tuzson Bence levelében megfogalmazott állítás, amely szerint a Kúria betiltotta a felvonulást.
Nyitóképünkön a brüsszeli Pride. Fotó: Európai Parlament
