Pride: a Kúria korábban nekiment a sajtónak, ugyanazért a hibáért Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel már elnézőbb
Az igazságügyi miniszter szerint a legfelsőbb bírói testület betiltotta Karácsony Gergely főpolgármesterék szombati felvonulását. Csakhogy ilyen nem történt. Hasonló tévedésért korábban erélyesen bírálta a sajtót a Kúria, amely egyébként pénteken harmadszor is elmeszelte a szivárványos felvonulást betiltó rendőrségi határozatot.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter kedden küldött levelet több budapesti nagykövetségnek, melyben arról tájékoztatta őket, hogy a kormány álláspontja szerint a június 28-ra tervezett Budapest Pride 2025 felvonulás nem engedélyezett. Ebben arra hivatkozott, hogy a Kúria megtiltotta a Pride felvonulás megszervezését. Emellett Facebook-posztjában is úgy fogalmazott a miniszter:
A gyerekek jogainak védelmére tekintettel a Kúria, Magyarország legfőbb bírói testülete egyszer már megtiltotta a rendezvény megszervezését.
Az igazságügyi miniszter arra kérte a nagyköveteket, informálják alkalmazottaikat, hogy a részvétel a Pride felvonuláson szabálysértésnek minősül. Levelében azonban több tévedés is szerepel. A diplomáciában meglehetősen szokatlannak számít az ilyen tájékoztatás.
Ezzel az állítással azonban több probléma is akad, hiszen a Kúria több okból sem tilthatta be a Budapest Büszkeség Menetet. Az egyik, hogy a fővárosi rendezvény rendőrségi tiltását Karácsony Gergelyék nem támadták meg a Kúrián, vagyis el sem jutott a bíróságig. A másik, hogy budapesti gyülekezésről hatóságként a Budapesti Rendőr-főkapitányság jogosult dönteni, így tiltó határozatot is ők hoznak. A Kúria csak ezt jogosult felülvizsgálni a szervezők keresetére.
Nagyon leegyszerűsítve: a rendezvény tiltásáról vagy engedélyezéséről a rendőrség dönt, a Kúria „csak” azt vizsgálhatja, jogszerű, megalapozott volt-e a rendőrség döntése.
Ez olyannyira így van, hogy amikor június elején több helyen az a hír jelent meg, hogy a Kúria engedélyezett egy mini Pride-ot, akkor a bíróság dörgedelmes közleményben tette helyre a sajtót. Azt írták: ők nem döntenek, csak felülvizsgálnak, a rendőrség a gyülekezési hatóság. Az akkor kiadott közleménye végén a Kúria odáig ment, hogy jelezte azt is: „A valótlan tartalmú, ezért a bírói tekintélyt súlyosan sértő közleményeket a Kúria határozottan visszautasítja, és megfontolja további törvényes intézkedések megtételét.”
Mivel most maga az igazságügyi miniszter állította, hogy a Kúria döntött a Pride-felvonulásról, megkerestük a testületet. És bár Tuzson Bence ugyanazt a hibát követte el, mint korábban egyes sajtótermékek, a Kúria az igazságügyi miniszterrel már nem volt olyan szigorú, mint korábban a médiával. A sajtóosztály azt írta: arról, hogy a június 28-ára tervezett rendezvények közül melyeket tiltotta meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a rendőrség honlapjáról, arról pedig, hogy ezek közül melyeket bírált felül a Kúria, a Kúria honlapjáról lehet tájékozódni.
Egy könnyű kereséssel kideríthető, hogy a Kúria honlapján mely rendezvényekkel kapcsolatos határozatok szerepelnek, ez pedig nem más, mint a június 28-ára tervezett szivárványos menet. Ami egyáltalán nem azonos a Pride-felvonulással.
A szivárványos menetet négy jogvédő szervezet jelentette be, célja pedig az volt, hogy felvonuljanak az LMBTQI emberel jogegyenlőségéért annak az apropóján, hogy öt éve fogadták el azt a törvényt, mely megfosztotta a transznemű embereket a nem- és az ahhoz kapcsolódó névváltoztatás jogától. Ezt a rendőrség egyébként valóban megtiltotta, de az erről szóló határozatot éppen pénteken semmisítette meg a Kúria, és harmadszor is új eljárásra kötelezte a rendőrséget. A rendőrség egyébként tiltó határozatában arra hivatkozott, hogy a rendezvény könnyen a Budapest Pride felvonulássá alakulhatna, ezt az érvelést a Kúria nem fogadta el.
A Kúria erre külön nem tért ki, de válasza alapján nem tudunk más következtetést levonni, minthogy az igazságügyi miniszter minden alapot nélkülözően állította azt, hogy betiltották volna a felvonulást.
Újra reagált a Kúria
Cikkünk megjelenése után a Kúria felhívta a figyelmet egy korábban kiadott közleményére. Ebben nem említik Tuzson Bence igazságügyi miniszter kijelentéseit, hanem sajtóban megjelent vélekedésekre hivatkoznak. A közleményben – amit egy nappal a miniszter Facebook-posztja után adtak ki – azt írták: „A sajtóban ismételten megjelent vélekedésekkel szemben emlékeztetünk a 2025. június 1-jén kelt közleményünkben már leírtakra: a Kúria nem engedélyezett és nem tiltott meg gyűléseket. A gyülekezések korlátozása vagy megtiltása a hatóság feladata. A Kúria a hatóság határozatával szemben előterjesztett keresetet bírálja el.”
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.