Még több százezer szavazatra lett volna szükség ahhoz, hogy érvényes legyen a 2022-es referendum, mégis ezt tekinti a kormány a népakarat megnyilvánulásának.
Orbán Viktor miniszterelnök a Pride-dal kapcsolatban rendre arra hivatkozik, hogy ebben a kérdésben már elmondták a véleményüket a magyarok, 2022-ben ugyanis nemcsak országgyűlési választást, hanem „gyermekvédelmi” népszavazást is tartottak.
A négy kérdés ugyanakkor valójában másról szólt:
A kormányfő úgy vélte, egyértelmű választ adtak az emberek, 3,7 millióan ugyanis nemet mondtak a „genderre”. Szerinte vannak támogatói a nemátalakító műtéteknek és „egyéb témáknak”, de sokan vannak, akik ezt elutasították, és az ő álláspontját a Pride nem változtatja meg.
Ugyanerre hivatkozott a hétfői budapesti közgyűlésen Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője is.
A kormánypárti politikusok által idézett népszavazás ugyanakkor mind a négy kérdésben érvénytelen lett.
A referendumot ugyanis hiába tartották a parlamenti voksolással egy időben, a részvételi arány csak 47-48 százalék volt a különböző kérdéseknél. Ahhoz, hogy érvényes legyen a szavazás, legalább 4,1 millió voksra lett volna szükség. Sokan azonban a kérdések abszurditása, valamint a kormány elleni tiltakozás jeleként nem szavaztak.
Pedig a kormány akkor is brutális erőket mozgatott meg annak érdekében, hogy érvényes legyen a népszavazás: hirdetésre például legalább 3,7 milliárdot költött, ennek jelentős része a kormányközeli Mediaworksnél landolt.
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
15–9-re nyertek a mieink.
Berg Dániel a történtek után betegszabadságra ment, a feladatait magához vonta a II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely.
