Két friss, a nemzetbiztonsági ellenőrzések előírásait, illetve a minősített adatok szabályozását érintő törvényjavaslatot készített elő és tett közzé a kormány honlapján társadalmi vitára a polgári titkosszolgálatokat felügyelő Rogán Antal tárcája.
A kormány honlapjára feltöltött tervezetek közül az egyik a bizonyos munkakörökhöz, tisztségekhez előírt nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszerének átalakítását célozza. A tervezet célja az ilyen ellenőrzésre kötelezett munkakörök felülvizsgálata és ezzel az érintett személyek számának csökkentése – az új keretszámot Rogánék írják majd elő.
Továbbra is át kellene világítani a bírókat, de klasszikus nemzetbiztonsági ellenőrzést rajtuk kívül csak a minősített adatot – szolgálati vagy államtitkot – kezelőknél és „a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek fokozottan kitett, kiemelt munkakört betöltő személyeknél” kellene a jövőben végezni.
Az eddigi sokkal bővebb érintetti kör azért nem mentesülne teljesen az átvilágítás alól, mert a javaslat bevezet egy új, könnyített kategóriát, az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést. A tervezet szerint ez a fentebb felsorolt szándéknak, támadásnak, fenyegetésnek nem fokozottan, de mégis kitett, „szenzitív” munkakörökre érvényes.
Az egyszerűsített ellenőrzés ráadásul teljesen mellőzhető vagy negatív eredménye figyelmen kívül is hagyható.
A tervezet szerint ugyanis az ilyen ellenőrzéssel érintett munkakör „a foglalkoztató mérlegelése alapján az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés nélkül, valamint abban az esetben is betölthető, ha az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel”.
Fontos újdonság még a tervezet alapján, hogy ha a teljes nemzetbiztonsági ellenőrzés a jövőben kockázatot tár fel valakinél, arról a jövőben már nem készül biztonsági szakvélemény, mint most, csak tájékoztatást kap az átvilágítást kérő szerv a kockázat felmerüléséről. Ez is jelentős és a transzparencia ellen ható változás.
Ugyan az esetleges biztonsági kockázatot feltáró biztonsági szakvélemények természetesen eddig sem voltak nyilvánosak, de ezentúl nem is készülnek el. Vagyis nem lesz írásos nyoma, ha valaki azért nem tölthet be egy fontos állami pozíciót, mert kiderül, hogy például zsarolható vagy más okból jelent a személye kockázatot.
https://hvg.hu/itthon/20250221_A-nemzetbiztonsagi-atvilagitason-megbukott-Zaid-Naffa-testveret-kuldi-Szijjarto-Irakba-nagykovetnek-ebx
A másik jogszabálytervezet is könnyítést tartalmaz: eltörli a kormányzati, államigazgatási munka során keletkező titkosított adatok – nemzeti minősített adatok – kötelező, ötévenkénti felülvizsgálatát. Az ezt végzők munkaterhe szempontjából ez nyilvánvalóan könnyítés, ám a kötelező automatizmus eltörlése egyúttal gyengíti a hatalom számon kérhetőségét.
Hiszen eddig egy eredetileg például 30 évre titkosított adatról az automatikus felülvizsgálat során mondjuk 10 év múlva kiderülhetett, hogy már felesleges vagy eleve túlzó volt az évtizedekre elzárása, így meg is szüntették a minősítését. A jövőben ez direkt beavatkozás nélkül az eredeti minősítési idő lejárta után történhet csak meg.
https://hvg.hu/360/20250207_orban-kormany-2024-titkos-nem-nyilvanos-hatarozatok
A második, vegyes javaslatcsomag 35 különböző jogszabályt módosít a légi közlekedés, a gyermekvédelem, a védelmi beszerzések témakörétől az állami vagyon kezelésére vonatkozó szabályokon át egészen az atomenergiáról szóló törvényig, és általában az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályait vezeti át a szövegekben.
Érdekesség továbbá, hogy ennek a második törvényjavaslat-csomagnak a hatásvizsgálati lapján a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda némi állami spórolást is felvillant előnyként. Eszerint az intézkedések költségvetési egyenlegjavító hatása 2026-2029 között összesen 500 millió forint értékű, ennyi megtakarítás várható.
