Helyi rendeletben rögzítené a Demokratikus Koalíció III. kerületi frakciójának néhány tagja, hogy milyen vállalásokat kell tenniük azoknak a beruházócégeknek, amelyek Óbuda-Békásmegyer területén akarnak építkezni – értesült a HVG. A javaslat alapján előre meghatároznák, hogy a fejlesztés utáni eladási ár 5 százalékával kell támogatni a városrészt.
A DK-s képviselők azért fogalmazták meg ezt az igényt, mert elfogadhatatlannak tartják azt az úgynevezett településrendezési megállapodást, amelyet a helyi, szintén DK-s vezetés készül kötni a kerületben az 1300 lakásos telepet tervező Biggeorge-dzsal.
Az önkormányzat szerepe felértékelődik egy ilyen magánprojekt esetében, az építkezés megkezdéséhez ugyanis meg kell változtatni a beruházási telek besorolását, erről pedig a képviselő-testületnek szavaznia kell. A nagyobb építkezések megvalósulása előtt éppen ezért általában településrendezési megállapodást kötnek a fejlesztőcéggel, ebben pedig rögzítik, hogy milyen ellentételezést – például játszótérépítést, támogatást, útépítést, iskolafelújítást – várnak a települési szabálymódosításért cserébe.
A Biggeorge a Bogdáni út környékén, nem messze a Dunától, egy 1300 lakásos lakótelepet tervez, a cég pedig – a nem végleges megállapodás szerint – nagyjából 4 milliárd forint értékű fejlesztést vagy egyéb támogatást adna a kerületnek. (Ennek része az a gyalogút, amelyről a vállalat kedden számolt be, erről itt írtunk. A HVG megkeresése után Facebook-oldalukon számoltak be a vállalásaikról.)
Látványtervek a tervezett beruházásról
A Biggeorge Facebook-oldala
A Biggeorge és az önkormányzat közötti megállapodástervezet azonban feszültséget okozott a DK-n belül: több helyi képviselő szerint ugyanis a cég vállalásai több szempontból sem megfelelők.
Érvelésük szerint például, ha megvalósul a lakópark összes üteme, akkor a több mint 50 méteres tornyokban 100 ezer négyzetméternyi lakás keletkezik, ezeket pedig – 1,8 millió forintos négyzetméterárral számolva – összesen nagyjából 180 milliárd forintért adhatná el a fejlesztő.
Ha 2 millió forint feletti négyzetméterárakkal számolunk – ami a kerületben nem lenne példátlan az új építésű ingatlanok esetében –, akkor a bevétel akár 200-220 milliárd forint is lehet. (A vállalat szerint csak 70 ezer négyzetmétert tud majd értékesíteni, ami a fenti példák alapján körülbelül 125-150 milliárd forintos bevételt jelentene.)
Ha megvalósulna a kötelező 5 százalékos támogatási arány, akkor a képviselők szerint a Biggeorge-nak a most körvonalazódó 4 milliárd forintos vállalás helyett nagyjából 7-10 milliárd forinttal kellene segítenie a kerületet.
Az átminősítés egyébként már önmagában jelentős hasznot hoz a terület tulajdonosának, a telek ára ugyanis jelentősen nő, ha például lakóparkot is lehet rá építeni.
Az építkezéshez – szintén egy szabálymódosítás útján – a fővárosnak is hozzá kell járulnia, a közgyűlés szerdai napirendjén pedig szerepel is egy erről szóló előterjesztés. Pénteken az illetékes bizottság ülésén nem támogatták a javaslatot, de információink szerint az utolsó pillanatokig folynak az egyeztetések, és Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztését a helyi tiltakozások ellenére elfogadhatják.
Mint korábban megírtuk, az óbudai DK vezetése az elmúlt években keményen ellenállt a helyi beépítéseknek. Kiss László polgármester Facebook-oldalán 2020-ban egyenesen úgy fogalmazott: „A harmadik kerület megtelt. (…) Azokat a vállalkozókat, akik kerületünkben ingatlanokat kívánnak fejleszteni, határozottan arra kérjük, elsősorban ne lakáscélú ingatlanok építésében gondolkodjanak”.
Kiss Lászlót májusban helyezték szabadlábra
Kiss László óbudai polgármester nem sokkal 2024-es újraválasztása után gyanúsított lett egy korrupciós ügyben, esküjét pedig már a börtönben tette le. Előzetes letartóztatását többször is meghosszabbították, majd idén májusban úgy döntött a bíróság, hogy szabadlábra helyezik. A polgármester tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.
Az elmúlt hónapokban azonban megváltozott a polgármester véleménye, miközben több képviselőtársa tartaná magát az eredeti állásponthoz, vagy a kerület szempontjából sokkal kedvezőbb megállapodásra bólintana csak rá. A kerületben ráadásul más projekteket is terveznek magánberuházók, és ha elfogadnák a szükséges előterjesztéseket, akkor több építkezés, valamint NER-közeli vállalakozó is zöld jelzést kaphatna az önkormányzattól.
Kiss László ezzel kapcsolatos megkeresésünkre sajtóosztályán keresztül korábban elsősorban a lakhatási válság enyhítésével érvelt. A tájékoztatás szerint a kerületi önkormányzatot folyamatosan keresik lakásépítési elképzelésekkel, ezek mérlegelése során pedig „következetesen érvényesítik” a kerület lakóinak és a kerületi önkormányzatnak az érdekeit.
Újabb megkeresésünkre, amelyben a beruházók magasabb hozzájárulásának lehetőségéről érdeklődtünk, azt közölték: „természetesen jobban járna a kerület, (…) sőt még jobban járna, ha például 50 milliárd forintot kaphatna. Ahogy önmagában azzal is jobban járna, ha a beruházó által vállalt összes kötelezettség a III. kerületet illetné, és nem jutna belőle a Fővárosi Önkormányzatnak egy fillér se”.
Azt is megjegyezték ugyanakkor, hogy semmit sem kapna a kerület és a főváros, ha a projektet a kormány – számtalan más beruházáshoz hasonlóan – kiemelt kormányzati projektté nyilvánítaná.
„Ez nemcsak anyagi veszteség lenne a lakosok számára, de azt a lehetőségünket is elveszítenénk, hogy érdemben beleszólhassunk az építkezés mikéntjébe.
Nem tudnánk maximálni az épülő házak magasságát (most megtettük, a panelek magassága a határ), nem tudnánk a közforgalomnak megnyittatni a létrejövő zöld parkot (most elértük), és többek között nem tudnánk a közlekedési kapcsolatokat fejleszteni, parkolókat építtetni a beruházó pénzén” – írták.
A kerület sajtóosztálya a mostani megállapodással kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy ezt rekordnak tekintik, „ilyen mértékű beruházói vállalást nem alkudott még ki senki Budapesten”.
A III. kerület képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés után egy nappal, csütörtökön nyílt ülésen tárgyalja a településrendezési szerződésre vonatkozó javaslatot.
https://hvg.hu/360/20250822_Obuda-DK-Kiss-laszlo-ingatlan-lakopark-epites-ner-infrastruktura
