Mert csak – így foglalható össze a Legfőbb Ügyészségtől kapott válasz a HVG azon kérdésére, hogy milyen tények alapján, milyen indokkal döntött úgy a legfőbb ügyész, hogy a Szőlő utcai javítóintézet ügyében a rendőrségen folyó nyomozást ügyészi hatáskörbe vonja, az eljárás folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget jelöli ki.
Pénteken délelőtt ugyanis a Legfőbb Ügyészség váratlanul bejelentette, hogy az ügyészség átveszi a nyomozást a Szőlő utcai javítóintézet ügyében. Abban, amely a Semjén Zsolttal szembeni bizonyítékok nélküli vádaskodástól már a külföldi titkosszolgálati szálat és államellenes összeesküvést sejtető kormányzati gyanúig sok fordulatot vett.
Mégis, a heves politikai nyilatkozatokat és lépéseket generáló ügy a közvélemény számára megismerhető információk alapján egyelőre egy alapvetően egy prostitúciós jellegű bűncselekmény ügyében folyó nyomozás. Nem kevesebb és nem is több a nyomozás jelenlegi állásáról tudható és nyilvánosan is közzétett információk alapján.
Eddig a rendőrségnél a Nemzeti Nyomozó Iroda dolgozott emberkereskedelem és kényszermunka bűntette és más bűncselekmény miatt az ügyön. Két – május óta letartóztatásban lévő – gyanúsított is van: Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai intézet volt igazgatója és élettársa, akik a gyanú szerint felnőtt lányokat futtattak prostituáltként.
A nyomozás ügyészségi átvételéről szóló bejelentése tehát egy olyan ügyet érint, ahol egy alapvetően egyszerű, prostitúciós jellegű bűncselekmény gyanújával az ebben rutinnal rendelkező rendőrség jó ideje eljárt, van is már két gyanúsított, miközben a kormányzat vizsgálati jelentése szerint sem egy egyedi vagy különleges ügy ez egyelőre.
Ugyanis az Igazságügyi Minisztériumnak a nyomozó hatóság és az Alkotmányvédelmi Hivatal titkosszolgálati információi alapján szerdán elkészült vizsgálati jelentése szerint a nyomozás jelenlegi fázisában kijelenthető: nincs az ügynek kiskorú sértettje, vagyis nincs pedofil szál, és sem politikus, sem kormánytag érintettsége nem merült fel.
Emiatt kérdezte a HVG a Legfőbb Ügyészséget: Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész milyen jogszabályi felhatalmazás alapján, milyen indokkal döntött arról, hogy egy egyszerű bűncselekmény nyomozását a kiemelt ügyekkel foglalkozó Központi Nyomozó Főügyészséghez (KNyF) teszi át, ahol külön nyomozócsoport is alakul?
Indokként joggal merülhet-e fel, és a konkrét esetben ez volt-e a döntés indoka, hogy mentelmi joggal érintett személy érintett az alapügyhöz nem kapcsolódó, rágalmazási ügyben akár sértetti akár elkövetői oldalon, és ez indokolja a mentelmi joggal érintett személyek ügyében általános hatáskörrel rendelkező KNyF bevonását? – kérdeztük.
Arra is kíváncsiak voltunk, az ügyészségi hatáskörbe vonásnál indokként azt vették-e figyelembe, hogy az igazságügyi tárca vizsgálati jelentésében olyan megállapítások szerepeltek, miszerint „az ügyben idegen titkosszolgálati szál is felmerül”, illetve „kampány zajlik, amelynek célja a Kormány cselekvőképességének korlátozása”?
Hogy bármelyik fenti opciónak vagy esetleg egy teljesen másiknak köze volt-e a nyomozás áthelyezéséhez vélhetően sosem fog kiderülni – a Legfőbb Ügyészség válaszából biztosan nem. A HVG-nek küldött válaszban ugyanis a büntetőeljárásról szóló törvény azon gumiparagrafusát nevezték meg indokként, miszerint
az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást.
Ez a paragrafus semmilyen további indoklást vagy bizonyos feltételek fennállását nem írja elő. A Legfőbb Ügyészség azt is megjegyezte, hogy a jogszabály egy másik pontja szerint „a legfőbb ügyész vagy a felettes ügyészség rendelkezése alapján az ügyészség olyan ügyben is eljárhat, amelyre a hatásköre és illetékessége nem terjed ki”.
A Legfőbb Ügyészség arra a kérdésünkre válaszolt viszont, hogy az Igazságügyi Minisztérium részéről érkezett-e jelzés az ügy áthelyezésére, a miniszter adhat-e egyáltalán erre utasítást? Azt írták, hogy nem, mert az Alaptörvény szerint „a legfőbb ügyész és az ügyészség független (…) az ügyészség a Kormány által nem utasítható.”
Ez alapján a nyilvánosság előtt világos és egyértelmű magyarázata egyelőre nincs az elmúlt időszak egyik legdurvább politikai botrányává vált Szőlő utcai ügy ügyészségi kézbe vételének. Az biztos, hogy az ellenzéki és kormányoldalról is politikailag kiemelt ügy kampánytéma marad, sőt kormányzati lépések hivatkozási alapja lesz.
Hogy mennyire átpolitizálódott a kérdés, mi sem bizonyítja jobban, hogy Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, ügyvéd a HVG-nek úgy nyilatkozott a nyomozás ügyészségi hatáskörbe vételéről, hogy annak nem az ügy előbbre vitele lehet a célja, hanem az indokolja, hogy az ügy politikai botránnyá vált. Bárándy hozzátette:
Ez egy nyomozás. Nem tartalmaz olyat, ami a tényállás felderítéséhez különös szakismeretet igényelne. Csak függetlenséget igényel.”
Mindeközben a témában érdekes információval állt elő Semjén párttársa, a KDNP volt elnöke, Giczy György. Mint közölte, megszólalásra késztette „a KDNP központjában kiadott felszólítás, mely szerint a tagságnak ki kell állni a gyanúsítás kereszttüzébe került pártelnök mellett”. Ő azonban inkább kellene az ügy igazi elszenvedőiért szót emelni, „akik az intézetek visszaélései miatt az igazi áldozatok”.
Nyitóképünkön a Szőlő utcai javítóintézet. Fotó: Cabrera Martin
