Aligha keresztezi majd egymást október 23-án fizikailag, legfeljebb időben a két legnagyobb tömegrendezvény Budapesten, a Tisza Párt Nemzeti menete, amit Magyar Péter jelentett be, és a CÖF Békemenete, amit meg Orbán Viktor.
Budapest területe ugyan 525 négyzetkilométer, ami 75 ezer standard méretű focipályának felel meg, csak hát a nagy része be van építve, így – ha nem számítjuk a Margit-szigetet vagy a Népligetet –, csak két olyan, központi és egyúttal szimbolikus helyszín marad, ahol több tízezres, sőt ahogy mindkét rendezvénynél várható, inkább százezres tömeg is elfér:
- Hősök tere
- Kossuth tér
A Hősök terét a Tisza szavakban már szeptember 22-én „lefoglalta”, hiszen Magyar akkor jelentette be, hogy a korábban, országjárása végére ígért nagy rendezvényüket Nemzeti menet néven tartják október 23-án, a Deák Ferenc térről a Hősök terére vonulnak. Előzőleg pedig Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök gyűlésén jelentette be, hogy október 23-án lesz a következő Békemenet. Ugyan ezt a közlést nem a Békemeneteket szervező CÖF tette, de aligha lephette meg őket, ráadásul a dátum megfelelt a Magyar által korábban közzétett iratban, a Fidesz állítólagos politikai agendájában írtnak.
A Tisza Párt nagygyűlése a Hősök terén 2024 június 8-án
Kriza Márton
Magyarék Nemzeti menete október 23-án délután 14 órakor kezdődik, ekkortól gyülekeznek Budapesten a Deák téren, ahonnan az Andrássy úton vonulnak majd végig a résztvevők, a cél a Hősök tere. A HVG kérdésére a Tisza Pártnál megerősítették: az útvonalra és a rendezvényre a bejelentést megtették a rendőrségen, a hatóság pedig tudomásul vette. Az biztos, hogy sok résztvevőre számítanak, Magyar arról írt a Facebookon, hogy „Sorsdöntő október 23. Következik! Az 56-osok nem maradtak otthon. Most is mindenki számít!”
A Békemenet bejelentése megtörtént, a rendőrség tudomásul vette a rendezvényt, 10 órakor kezdünk, de az útvonalat és a programot csak október 10-e körül közöljük
– mondta a HVG-nek Csizmadia László, a CÖF-CÖKA alapítója. A főszervező azt sem árulta el, mit írnak majd a menet élén vitt molinójukra, de annyit megosztott:
patriotizmus, béke és szolidaritás, ezek nekünk a legfontosabbak, ezt fogjuk kifejezni.
Csizmadia nem árulta el, hogy a menet célja a Kossuth tér lesz-e, ahogy már sokszor, és azt sem, hogy Orbán Viktor mond-e beszédet, mint legutóbb, az EP-választás előtt tartott Békemeneten, csak annyit jegyzett meg sejtelmesen: „reménykedünk, hogy igen”.
A Békemenet vonulóinak első sora 2024 június 1-én
Kriza Márton
A HVG a Kormányzati Tájékoztatási Központnál és Orbán Viktor hivatalánál is érdeklődött, hogy október 23-án milyen hivatalos programokon vesz majd részt a miniszterelnök, felszólal-e a Békemeneten, de nem kaptunk választ. A bizonytalanságot az is növeli, hogy október 23-24-én Brüsszelben EU-csúcsot rendeznek.
A rendőrséget is kérdeztük, hogy milyen útvonalakra szól pontosan a Tisza és a CÖF számára megadott engedélyük, de csak annyit közöltek, hogy október 23-ára a nemzeti ünneppel összefüggésben három gyűlésről érkezett bejelentés, mindhármat – két vonulásost és egy statikust – tudomásul vették, de az azokkal kapcsolatos forgalmirend-változásokról csak később tájékoztatnak.
A Békemenetnél egyébként – ahogy arra Csizmadia is utalt a HVG-nek – több lehetséges útvonal is adódhat. Tavaly például a Lánchíd pesti hídfőjétől indultak és a Margit-szigetre érkeztek, azelőtt pedig, 2022-ben a Margit híd budai hídfőjétől vonultak a Kossuth térre. Ha utóbbit választanák idén is, akkor
a Békemenet nemcsak időben, de térben is messzebb kerülne a Tisza Nemzeti menetének útvonalától.
Akárhol is vonulnak, ez lesz a tizenegyedik Békemenet, hiszen az Orbánt és a Fidesz politikáját támogató vonulásokat 2012 óta szervezik Csizmadiáék. Előfordult (2013-ban), hogy egy évben kétszer, vagy akár háromszor is (2012-ben) megtartották, máskor viszont négy év is kimaradt – 2014–2018 között –, és a dátumok is eltérőek, de többször volt már március 15-én, illetve október 23-án. Az első menet százezres tömege elég volt ahhoz, hogy segítse Orbán politikai céljait. Utóbb a kormányfő is úgy értékelt: ha nincs a Békemenet, talán már nem ő lenne a miniszterelnök, mert kormánya nem élte volna túl a támadásokat.
Legutóbb tavaly június 1-én, az összevont önkormányzati és EP-választás előtt volt Békemenet. Állítólag 3-500 ezren is lehettek, és talán az volt a legnagyobb, ám ahogy a HVG megírta, félő, hogy egyik állítás sem igaz. A tavalyi menetről itt írtunk, a színpadra állított nemzeti giccset itt elemeztük, Orbán beszédét itt véleményeztük, és még videót is forgattunk a helyszínen:
https://hvg.hu/elet/20240602_bekemenet-video
Ugyan a jövő áprilisi választásig még mindkét politikai oldal több rendezvényt tarthat, az október 23-iak a nemzeti ünnep miatt kiemeltek, így ezúttal is élénk „számháború” várható: a Nemzeti meneten vagy a Békemeneten voltak-e többen? A Kossuth téren kitölthető szabad terület ugyan mintegy 50 ezer négyzetméter, ami jóval több a Hősök tere szűk 30 ezer négyzetméterénél, de előbbinél a térbe torkolló utcák egy részét, utóbbinál pedig az Andrássy útnak a Kodály köröndig tartó szakaszát pluszban számolva mindkét helyszínen 70 ezer négyzetméter körülire bővíthető a kihasználható terület.
Ez már elég ahhoz, hogy szorosan állva – 4 személy négyzetméterenként – mindkét rendezvény szűken vett elméleti befogadóképessége 250-280 ezer fő környékén lehessen.
A vetélkedés már előre beindult. Magyar például közölte, hogy „mivel a Kossuth tér kicsi lenne az emberséges és működő Magyarország mellett kiálló százezreknek, így várhatóan a Hősök terére vonulunk és ott tartjuk a megemlékezést.” Orbán pedig bejelentésekor a Papp László Sportarénában összegyűlt ezrek előtt úgy fogalmazott: a Békemeneten „már csak a Jóisten szabad ege alatt” fér el a Fidesz közössége. Azt már a CÖF-ös Csizmadia tette hozzá, hogy „a mostani Békemenet is egy jó hadtáp lesz, amelyik súlyában, történelmével erőteljesen tudja a Digitális Polgári Köröket, a Harcosok Klubját táplálni”.
