Az OTP Bank elnöke, Csányi Sándor a bank igazgatóságának döntése alapján 50 millió eurót, azaz 20 milliárd forintot ajánl fel a gödöllői Grassalkovich-épületegyüttes újjáépítésére, egy új tudományos szellemi központ létrehozására – közölte Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter. A magyar kormány további 50 millió euróval, azaz szintén 20 milliárd forinttal járul hozzá a költségekhez.
A kastély négy éve került a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítványhoz, azóta az egyetem tartja fenn és használja az épületet.
Az elmúlt száz évben ez a legnagyobb közérdekű kötelezettségvállalás, amelyet magánszemély tesz, „ez méltó a legnagyobb magyar bankhoz, és méltó Magyarország legsikeresebb üzletemberéhez, Csányi Sándorhoz” – fogalmazott Lázár János.
Csányi Sándor, az OTP elnöke azt mondta, hogy a kastélyból 7500 négyzetmétert már korábban felújítottak, de egy másik része beázik. Állítása szerint Lázár János kereste meg őt, hogy fogadjon örökbe egy kastélyt, a választás pedig végül a Grassalkovich-épületegyüttesre esett.
A renoválás mindenre kiterjed:
- megújul a már korábban felújított rész is, újjáépítik a másik szárnyat és a kertet is;
- lebontják az 50-es, 60-as években épült részeket;
- újra működik majd a történelmi sörház;
- működni fog a muzsikusszárny, továbbá új kutatótermeket is létesítenek.
Csányi Sándor elmondta, hogy az épület konferenciaszervezésre is alkalmas lesz, így a Gödöllő székhelyű Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is képes lesz tudományos rendezvényeket tartani.
Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán korábban úgy harangozta be a döntést, hogy „Csányi Sándorral olyan bejelentést teszünk, amit évtizedekig emlegetni fognak Gödöllőn és az egész országban”. A kormányfő a megállapodás aláírása előtt elmondott beszédében megköszönte a támogatást, és úgy fogalmazott: a nehéz időszakokban is mindig akadt olyan magyar ember, aki elég erős és tehetős volt ahhoz, hogy a nemzet javára adományozzanak. Orbán Viktor szerint a XX. század nem a mecénások korszaka volt, de ez a korszak véget ért, és vannak olyan nagy magyar cégek, amelyek képesek támogatni ilyen feladatokat is.
Felsorolt több rekonstrukciót is, amelyek az elmúlt években valósultak meg: Budavári Palotanegyed, Citadella, Visegrád (ezekre 638 milliárd forintot költöttek), győri Nagyboldogasszony Bazilika, Egri Bazilika és Érseki Palota, gödöllői premontrei apátság, Tihanyi Bencés Apátság, Esztergom Nagyboldogasszony Bazilika, veszprémi főegyházmegye, Kálvin téri református templom, kolozsvári Szent Mihály-templom, szabadkai zsinagóga, Operaház, Zeneakadémia.
Orbán Viktor szerint lehangoló és fájdalmas érzés, amikor a régi épületeinket lerobbant állapotban látjuk. Úgy érezzük, hogy méltatlanok vagyunk az elődeink örökségére. Ez nyugtalanító érzés – jegyezte meg.
A miniszterelnök szerint a kastélyfelújításoknak van negatív tapasztalatuk is, mert nem elég a falakat helyreállítani, a benne lévő életet is meg kell teremteni. Tavaly 2,5 millió látogató nézte meg a kastélyokat, ebből 2,5 milliárd forintos bevétel keletkezett – állította. Úgy vélte, nem kell megijedni a költségek nagyságrendjétől. Ezt támasztja alá Németország is esete is, ahol II. Lajos kastélyépítkezései majdnem csődbe vitték az országot, de azóta kiderült: a turizmus révén az uralkodó által megépített kastélyok termelték azóta a legtöbb pénzt az államkassza számára. Ha jól csináljuk, ezek a pénzek nem kidobott összegek lesznek, hanem üzletileg is értelmezhető kiadás lesz – tette hozzá.
A teljes beruházás kilenc évig tart majd.
