Öt évig is titokban maradhat, ha Sulyok Tamás köztársasági elnök luxusutazáson vesz részt az adófizetők pénzén, a Sándor-palota ugyanis nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem adja ki a külföldi utak költségeiről szóló adatokat – tudta meg a HVG. Ez azt jelenti, hogy csak az elnöki ciklus lejárta után derülhet ki, mennyit számoltak el az igénybe vett szállodák után, valamint hogy mennyit költöttek magára az utazásra, esetleg a napidíjra.
A Sándor-palota egy tavaly decemberben elfogadott, idén júliustól hatályos jogszabályra hivatkozva utasította el lapunk erre vonatkozó közérdekű adatigénylését. Az indoklásban a törvény szövegét idézve azt írták:
megállapítottuk, hogy ezeknek az adatoknak a megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését, továbbá nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti.
A HVG a következő adatokat szerette volna megismerni:
- pontosan mely külföldi helyekre utazott a köztársasági elnök,
- mennyit költöttek összesen az utazásra, a szállodára és a napidíjra,
- hány fős volt a delegáció, kikből állt?
A Sándor-palota által hivatkozott jogszabály öt évig teszi lehetővé, hogy titkosítsák a védett személyek utazásával kapcsolatos adatokat, azaz Sulyok Tamás útjainak részleteiről akkor értesülhet a közvélemény, amikor már lehet, nem is lesz hivatalban. Védett személynek minősül a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a külpolitikáért felelős miniszter és a legfőbb ügyész.
Természetesen önmagában a költségek közzététele nem jár semmilyen biztonsági kockázattal, ezt támasztja alá az is, hogy a sajtó évek óta beszámol a külföldi utakkal kapcsolatos kiadásokról.
A HVG írta meg például, hogy több mint 228 millió forintot fizettek ki a köztársasági elnök és delegációjának szállására a párizsi olimpia ideje alatt, de Sulyok Tamás csak három napot töltött a francia fővárosban. A 15 szállodai szobát még 2023-ban, Novák Katalin akkori államfőnek, valamint a kíséretének foglalták le az egész olimpia idejére, a tervek szerint ugyanis a köztársasági elnök Párizs egyik legelegánsabb szállodájában szállt volna meg. Időközben viszont Novák Katalin lemondott a kegyelmi ügy miatt, így helyette utódja, Sulyok Tamás mehetett Párizsba. Ő viszont már csak három napot akart az olimpián tölteni, és miután a foglalást már nem lehetett módosítani, a teljes 228 milliós forintos összeget ki kellett fizetni.
Januárban tehát még nem számított nemzetbiztonsági kockázatnak annak az adatnak a megismerése, hogy átlagosan 850 ezer forintért vettek ki egy szobát egy éjszakára. (Az elnöki lakosztályért éjszakánként 10 ezer eurót, akkori árfolyamon éjszakánként nagyjából 3,8 millió forintot kellett fizetni.)
Ugyanakkor nemcsak a köztársasági elnökök, hanem Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter esetében is titkolják a pontos költségekről szóló adatokat, és mindegyik esetben az idézett jogszabályra hivatkoznak.
Az Átlátszó korábban Szijjártó Péter egyik útjával kapcsolatban szeretett volna részleteket megtudni, de azt is elutasították, a miniszteri döntés indoklásában pedig az állt, hogy a minisztérium a védett személyek mozgásával összefüggő adatok nyilvánosságra kerülését különlegesen magas biztonsági kockázatnak tekinti. Ezt azzal magyarázták, hogy az adatok (például helyszín, utazási útvonal) ismerete alkalmas lehet egy jövőben megvalósuló, a védett személy ellen irányuló inzultus vagy bűncselekmény előkészítésére.
Orbán Viktor külföldi útjairól tavaly ősszel írt utoljára a HVG, akkor ugyanis megtudtuk, hogy 2023 júniusa és 2024 szeptembere között 800 millió forintot költöttek erre a célra. Ez jelentős, 60 százalékos emelkedés a korábbi másfél éves időszakhoz képest – ráadásul gyakran a honvédség gépével utazott, ennek költségei pedig nem szerepeltek a kimutatásban.
