A Külgazdasági és Külügyminisztérium mellett Orbán Viktor kormányfő sajtóirodája sem volt hajlandó elárulni, hogy pontosan mennyit költöttek adófizetői pénzekből a miniszterelnök külföldi útjaira. A Szijjártó Péter vezette minisztérium egy tavaly decemberben elfogadott jogszabályra hivatkozva utasította el az erre vonatkozó közérdekű adatigénylést.
A törvény új passzusa egyebek mellett azt mondja ki:
a védett személyek külföldi mozgásával összefüggő adatok megismerése veszélyezteti „Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit”.
A külügyminisztérium elutasítása után emailben megkerestük Orbán Viktor sajtóirodáját is, hogy megtudjuk, mennyit költöttek a külföldi útjaira a költségvetésből, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.
Az idézett jogszabály öt évig titkosítja a védett személyek utazásával kapcsolatos adatokat. Védett személynek minősül a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a külpolitikáért felelős miniszter és a legfőbb ügyész.
Korábban az Átlátszó írt arról, hogy a külügyminisztérium megtagadta Szijjártó Péter utazásaira vonatkozó adatok kiadását. A portál arról kért információkat, hogy mekkora költséggel járt a miniszter 2021. március 7-én kezdődő, bérelt különrepülővel lebonyolított hivatali útja. A miniszter akkor Oszakában, Kiotóban és Tokióban tárgyalt, majd Japánból hazafelé Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban vett részt hivatalos programokon.
Ugyanerre a jogszabályra hivatkozva tagadták meg az adatszolgáltatást az Átlátszó esetében is, pedig a portál még a jogszabály elfogadása előtt kérte ki a külügyminiszterre vonatkozó adatokat. A törvény alapján egyébként a külügyminiszter jogosult az adatkérésről dönteni, miután kikérte a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter (Rogán Antal) véleményét.
Az Átlátszó esetében a miniszteri döntés indoklásában az szerepelt, hogy a minisztérium a védett személyek mozgásával összefüggő adatok nyilvánosságra kerülését különlegesen magas biztonsági kockázatnak tekinti. Ezt azzal magyarázzák, hogy az adatok (például helyszín, utazási útvonal) ismerete alkalmas lehet egy jövőben megvalósuló, a védett személy ellen irányuló inzultus vagy bűncselekmény előkészítésére.
Természetesen önmagában a költségek közzététele nem járna semmilyen biztonsági kockázattal, ezt támasztja alá az is, hogy a sajtó évek óta beszámol a külföldi utakkal kapcsolatos kiadásokról.
Az új szabályozás ugyanakkor alkalmas lehet arra, hogy öt évig – azaz egy parlamenti ciklusnál is hosszabb időre – elfedje a luxuskiadásokat.
A HVG korábban megírta például, hogy Novák Katalin volt köztársasági elnöknek és kíséretének a párizsi olimpia teljes idejére lefoglaltak 15 szobát a város egyik legelegánsabb szállodájában. Utódja, Sulyok Tamás viszont csak három napot töltött ott, ennek ellenére a foglalás teljes összegét 228 millió forintot ki kellett fizetni.
Orbán Viktor külföldi útjairól tavaly ősszel írt utoljára a HVG, akkor ugyanis megtudtuk, hogy 2023 júniusa és 2024 szeptembere között 800 millió forintot költöttek erre a célra. Ez jelentős, 60 százalékos emelkedés a korábbi másfél éves időszakhoz képest – ráadásul gyakran a honvédség gépével utazott, ennek költségei pedig nem szerepeltek a kimutatásban.
A hatvan – jellemzően egy-két napos – út során szállásra nagyjából 540 millió forint ment el, útiköltségre körülbelül 255 millió, e mellé napidíjként még 15 millió forintot is elszámoltak.
Az azóta eltelt időszak külföldi látogatásokra vonatkozó kiadásait viszont öt évre titkosították, így legkorábban csak 2030-ban tudhatjuk meg: drágán utazik-e Orbán Viktor.
