Csütörtökön a belga fővárosban nem is politikai tanácskozás volt, hanem haditanács – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a pénteken Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján.
Ezt azzal indokolta, hogy a megbeszélésen a hozzászólások 90 százaléka arról szólt, hogyan tudná Európa legyőzni Oroszországot, és csak tíz százalék – ezek a magyar, a cseh és a szlovák hozzászólók voltak – foglalkozott azzal, hogy miként lehetne békét teremteni.
A téma komolysága ellenére Orbán nem tartózkodott a lazább hangvételű kiszólásoktól sem, dicsérte a brüsszeli éjszakai életet, méltatta az óvárost, és kijelentette, hogy „ami itt történik, az mind rossz nekünk, egyébként a hely az jó lenne”. Később az újságírók között ülő Jeszenszky Zsoltra utalva azt is megjegyezte, hogy „Zsoltnak az éjszakával nagyobb szerencséje volt, mint nekem”.
A befagyasztott orosz vagyonnal kapcsolatban azt mondta, sikerült elhárítani annak a veszélyét, hogy hozzányúljanak. Megjegyezte: Magyarországnak is vannak devizatartalékai Nyugat-Európában, így ha olyan döntés született volna, hogy ezeket a pénzeket felhasználják, akkor a következő kormányülésen már arról kellett volna beszélni, hová vigyék a magyar devizatartalékokat, mert olyan helyen, ahol elkobozhatják, biztosan nem hagyják.
Orbán ismét elmondta, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználása egyenértékű lenne a hadüzenettel, így ezt nem érdemes egyszerű pénzügyi manővernek tekinteni, nem egy hadikölcsönről van szó. Mint megjegyezte, a hadikölcsönnek is megvannak a maga következményei, de nem jelent legalább másnap reggeli háborúba lépést.
A miniszterelnök átverésnek nevezte, hogy a nyugatiak azt hiszik, úgy lehet megvívni ezt a háborút, hogy az nem kerül egyetlen fillérjükbe sem, hanem majd a háború végén a költségeket utólag az oroszok háborús jóvátétel formájában kifizetik.
„Nyugodtan reggeliznek otthon, isszák a kávéjukat, és azt gondolják, hogy erkölcsileg milyen helyes dolog, egy kis országot, amelyiket megtámadtak, persze nem is olyan kicsi, meg nem is világos, hogy ki támadott meg kit, mindenesetre egy erőszak alá vont országot mi most megsegítünk, és ez nekünk nem kerül semmibe. De a végén ők fognak fizetni” – mondta a miniszterelnök.
A befagyasztott orosz vagyon Orbán szerint nincs, és nem is lehet rá apellálni, helyette az európai emberek fogják finanszírozni a háborút, hogy ez nemzeti költségvetésből vagy uniós keretből megy majd, az tulajdonképpen technikai részletkérdés csupán.
Az Ukrajna támogatására megszavazott 90 milliárd eurónyi hitelt Orbán hadikölcsönnek nevezte, és szerinte az a lényege, hogy az Unió a nemzetközi pénzpiacról felvett hitelt adja tovább hitelként Ukrajnának, amit a végén az ukránok nem fognak tudni kifizetni, így azt is az európaiaknak kell majd megtéríteniük.
Ebben Magyarország, Csehország és Szlovákia nem vesz részt, mert Orbán szerint az európai generációk eladósítása zajlik éppen, amiből mi kimaradtunk.
„Hacsak nem sikerül legyőzni Oroszországot” – mondta. Mert ha így alakul, akkor a vesztesnek fizetnie kell, ezt Orbán az első és a második világháborús jóvátételekkel illusztrálta, és kijelentette, hogy ilyenkor a győztesek ceruzája vastagon fog.
Innentől kezdve az Európai Unió közvetlen pénzügyi érdeke legyőzni Oroszországot, ez már nem politikai kérdés – mondta a miniszterelnök.
Nagyon veszélyes pillanatban vagyunk – mondta Orbán, aki ismét világháborús utalásokkal igyekezett megvilágítani, hogy Európa megint beletántorog egy háborúba.
Horthyénál és Tisza Istvánénál is nagyobb politikai teljesítményre lesz szükség arra, hogy elkerüljük azt, hogy Európa belerántson minket a háborúba – mondta Orbán, utalva arra a már több alkalommal is hangoztatott tévedésére, miszerint akár Horthy, akár Tisza el akarta volna kerülni a világháborúba való belépést.
Az Európai Néppártnál, a vezető háborús pártnál van a felelősség, onnan jön minden baj, az pedig alapvetően egy német párt. Németországban pedig nem várhatók általános választások még egy jó ideig, így nagyon kicsi az esélye annak, hogy a békepárti erők az elkövetkezendő években felülkerekednek a törvényhozásban. Így egy háborúba menetelő Németország mellett élve kell kimaradnunk a háborúból, ahogy azt kellett volna 1914-ben és 1939-ben is – jelentette ki Orbán, majd áldott és békés karácsonyt kívánt mindenkinek.
Ezek után Orbán még arról beszélt, hogy azért mondott le a vétózásról, mert „azzal egyszerre kerülne a mellkasunkra egy német, egy francia és egy olasz csizma, és az még az ilyen jól fejlett mellizmok mellett is talán kibírhatatlan” – mondta. Orbán szerint a vétózással egyszerre lenne Magyarország az összes nagy európai háborúpárti országnak a direkt, azonnali és közvetlen ellensége.
Újságírói kérdésre Orbán elmondta, hogy az Európai Uniónak addig érdemes a tagjának maradni, amíg el nem veszik a tagállamoktól a vétójogot, mert onnantól egy birodalomban kellene élnünk, és egy birodalomban kis népként nem lehet jól élni, így ez nemcsak szuverenitási, de gazdasági kérdés is.
Orbán terve a közeljövőre az, hogy megnyeri a választásokat – mert jelenleg azért nem zajlanak intenzív tárgyalások a hétéves költségvetésről, mert várják a magyar választások végeredményét –, aztán vétózni fog, hacsak oda nem adnak minden pénzt, ami a magyaroknak jár, ez Orbán számításai szerint 28 milliárd euró a hétéves szakaszra leosztva.
A miniszterelnök szerint a vétójoggal azt is biztosítani tudja, hogy a költségvetésbe ne lehessen akármit beleírni. „De ha a választást az Európai Néppárt magyarországi lerakata, a Tisza nyeri, akkor az egy egészen más tárgyalás lesz. És ők erre várnak, ezért dolgoznak” – jelentette ki.
Nem szabad doktrinernek lenni, a vétójog nem abszolút érték. Annyit ér, amennyit az adott pillanatban ki lehet hozni belőle. De van, és ezért valamennyit mindig ér – mondta.
Jutott idő egy kis önreflexióra is, amikor a miniszterelnök arról beszélt, hogy a magyarokba szorult némi stratégiai józanság. „Itt vagyok például én. Mondok erőseket, de amikor odajutok, hogy dönteni kell, mindent mérlegeljünk alaposan. Kétszer mérjünk, egyszer vágjunk” – mondta. Nem szabad felülni az ilyen gerjedelmeknek, amik néha a magyar politikán átsuhannak. „Az egész Tisza Párt egy ilyen végigsuhanás”, mint amikor a zaccot felkavarják. Meg kell várni, hogy leülepedjen, és akkor lehet dönteni – mondta Orbán.
https://hvg.hu/gazdasag/20251219_eu-csucs-brusszel-egyezseg-hitel-orban-ebx
