Pénteken megkezdődött a Magyar Honvédség katonáinak kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a közösségi oldalán.
Hozzátette, hogy összesen 20 helyszínen erősítenek, jövő héten pedig még 40 végponton erősítenek.
Hosszú bejegyzésben bírálta a Tisza Párt biztonságpolitikai szakértője a kormány döntését, amely szerint katonákat vezényelnek a kritikus energetikai létesítményekhez.
Az intézkedést Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be szerdán, mert a Védelmi Tanács úgy gondolja, az Oroszországgal szemben négy éve védekező Ukrajna most épp a magyar energiarendszert akarja megtámadni.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint az Egyeztető Törzs célja a „helyzet éleződésének megelőzése”.
A kormányfő a pénteki, Kossuth rádiónak adott „interjújában” már odáig ment a háborús ijesztgetésben, hogy kimondta: Ukrajna megtámadta Magyarországot. „Most még nem az embereinket, meg nem a városainkat, hanem a gazdaságunkat vették célba” – állította, ám szerinte a kormányzása a garancia a háborúból való kimaradásra.
Azt, hogy miért irreális egy ukrán támadás, elmagyaráztuk többek között a Fülke podcast szerdai adásában, illetve ebben a cikkünkben:
„Moszkvának soha nem volt erősebb eszköze a NATO-ban és az EU-ban, mint most a magyar kormány” – mondja a HVG-nek Rácz András, aki emiatt az orosz provokációt sem zárja ki a választásig hátralévő időszakban. Pedig már az elmúlt hetekben is minden korábbinál feszültebbé vált Budapest és Kijev viszonya, miután az Orbán-kormány a kampány fő témájává tette a megtámadott ország szidalmazását. Szakértőkkel beszéltünk az ukránellenes kampány okairól és következményeiről.