„Amikor egy kormány a választási kampány zaját katonai intézkedések hangjával próbálja felerősíteni, ott érdemes megállni egy pillanatra, és tisztán gondolkodni” – ezzel a felütéssel kezdte bejegyzését közösségi oldalán Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt biztonságpolitikai szakértője. A volt vezérkari főnök ezzel a miniszterelnök szerdai bejelentésére reagált, amely szerint Ukrajna újabb akciókra készül azért, hogy megzavarja a magyar energiarendszer működését, ezért elrendelte a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését.
Pénteken meg is kezdték a katonák kivezénylését, erről Szalay-Bobrovniczky honvédelmi miniszter látványos képeket is megosztott már. Ruszin-Szendi úgy gondolja, „a kritikus infrastruktúra védelme nem politikai show-műsor, hanem az ország biztonságának egyik legkomolyabb szakmai területe, nemzetbiztonsági feladat”.
https://hvg.hu/itthon/20260227_mar-vonulnak-a-honvedek-az-energetikai-letesitmenyekhez-kepek
Az ellenzéki politikus szerint a kormány azt próbálja elhitetni az emberekkel, hogy Magyarország energetikai rendszerét Ukrajna akarja szétverni, és ezért katonákat kell telepíteni az országban. Ezzel szemben, „ha valódi, állami szintű fenyegetés érné Magyarország energiaellátását, akkor annak a NATO-ban jól ismert és világos eljárása van. Ilyenkor a kormány kezdeményezheti a NATO 4. cikkelyének konzultációját. Ez pontosan arról szól, hogy ha egy szövetséges ország fenyegetést érzékel a biztonságára – például kritikus infrastruktúra ellen –, akkor a szövetségesek azonnal közös helyzetértékelést és koordinációt, konzultációt indítanak”.
Mint írta, a konzultáció helyett látványos katonai telepítés és politikai kommunikáció zajlik, ezért szerinte érdemes feltenni a kérdést:
ha valódi fenyegetésről van szó, miért nem a szövetségeseinkhez fordult a kormány?
Arról is írt, hogy létezik a NATO legmagasabb szintjén olyan politikai szervezet, amely az energiabiztonsággal, ezen belül is a kritikus infrastruktúra védelmével kapcsolatos elvi-politikai döntéseket hozza meg, ehhez azonban Magyarország többszöri felkérést követően sem csatlakozott. „Nem vagyunk tagja annak a szervezetnek, amely épp azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyekre ma hivatkozva katonákat küldünk az utcákra” – tette hozzá. Emellett az Európai Unió is kiemelt stratégiai területként kezeli a kritikus infrastruktúra védelmét, pontosan azért, hogy egyetlen tagállam se maradjon egyedül, ha külső nyomás, hibrid támadás vagy ellátási zavar éri.
https://hvg.hu/360/20260226_202609-romlo-magyar-ukran-kapcsolatok-kampanyuzemmod-orosz-erdekek-orvenyben-hvg
„Az információmegosztás, a közös kockázatelemzés és a koordinált védelem nem ígéret, hanem kötelező érvényű európai jog. Magyarország tehát nem elszigetelt ország: rendelkezésre állnak európai és szövetségi mechanizmusok, csak élni kellene velük” – írta a volt vezérkari főnök, aki amiatt is kritizálta a kormányt, hogy nem mondták ki elég egyértelműen, hogy Oroszország bombázása miatt állt le a kőolajszállítás a Barátság vezetéken.
Ha [a kormány] a NATO-hoz fordul, ott szakemberek ülnek le az asztalhoz — és ott véget ér a kampány. Mert ha kimondja, hogy Oroszország a felelős, oda a narratíva
– értékelt Ruszin-Szendi Romulusz. Szerinte mindezek alapján elmondható, hogy Orbánék az energiabiztonságot nem megoldani akarják, hanem kampányüzemmódban tartani és új félelmet, új ellenséget mutatni.
https://hvg.hu/itthon/20260225_fulke-osszefoglalo-ukran-tamadas-valasztas-baratsag-koolajvezetek-orban-viktor-ebx
Nyitókép: HVG / Veres Viktor.
