„Pontosan ezért van szükség az átláthatósági törvényre. A Panyi-féléknek pedig nincs helyük a magyar közéletben” – írta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője arra reagálva, hogy a kormányközeli Mandiner közzétett egy hangfelvételt, amelyen Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró beszélget egy külügyes forrásával.
A magyar kormány és annak médiája igyekszik úgy keretezni a helyzetet, hogy Panyi közreműködött Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonjának lehallgatásában azzal, hogy megadta a számát egy külföldi titkosszolgálatnak, Orbán Anitát, a Tisza Párt külügyi szakértőjét pedig nemzetbiztonsági kockázatnak próbálja láttatni.
https://hvg.hu/itthon/20260323_panyi-szabolcs-szijjarto-peter-szergej-lavrov-lehallgatas-mandiner-hangfelvetel-titkosszolgalat
A hangfelvételt meghallgatva azonban kiderül, hogy mindezt semmivel nem támasztja alá a lap, az újságíró ugyanis arról beszél, hogy „Péter” és egy másik munkatársa (vélhetően a felvételen hallható nő) telefonszáma feltűnt egy harmadik, a külföldi titkosszolgálat által lehallgatott telefon híváslistáján, olyan azonban nem hangzik el, hogy ő adta volna oda.
A kormánypárti narratívát igyekszik megtolni Lánczi is, aki bejegyzésében „újságírónak álcázott ügynöknek” nevezi Panyit, emellett arról ír, az újságíró „maga vallja be, hogy idegen titkosszolgálatokkal működik együtt, számukra bizalmas információkat ad át, bensőséges kapcsolatot ápol egy ellenzéki párt külügyminiszter-jelöltjével, politikai tisztogatásokat tervez a magyar Külügyminisztériumban”.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt elméletben „a nemzeti szuverenitás ellen irányuló támadásokkal szembeni fellepés érdekében” hozták létre, ám eddigi munkájuk során leginkább a kormánytól független sajtóval és a civilekkel szemben léptek fel.
Decemberben első fokon pert vesztett az Átlátszóval szemben: a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a hivatal megsértette az oknyomozó lap jó hírnevét azzal, hogy valótlanul állította, hírszerzési tevékenységet végez, híreket hamisít és külföldi érdekeket szolgál. A bíróság eltiltotta a további jogsértéstől, bocsánatkérésre és helyreigazításra kötelezte, valamint 3,8 millió forint sérelemdíj és 2,4 millió perköltség megfizetését rendelte el. Az ítélet nem jogerős.
https://hvg.hu/360/20260128_szuverenitasvedelmi-hivatal-13-milliard-balasy-gyula-kommunikacio
