Első fokon ítéletet hirdettek a Fővárosi Törvényszéken az Átlátszó és a Szuverenitásvédelmi Hivatal közötti személyiségi jogi perben.
A bíró kimondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét.
Ezt azzal a tavaly, a Facebook-oldalukon közzétett videóval tették, melyben saját jelentésükre hivatkozva azt állították, hogy az Átlátszó oknyomozó portál hírszerzési tevékenységet végez, híreket hamisít, külföldi zsoldban áll, ürügyet teremtett Brüsszelnek, hogy uniós pénzek visszatartásával zsarolja Magyarországot, valamint titkos részjelentést adott a Sargentini-jelentéshez.
A bíró eltiltotta az alperest a további jogsértéstől, bocsánatot kell kérnie, és a honlapján helyreigazítást is el kell helyeznie az ítélet jogerőre emelkedése után. A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak meg kell fizetnie 3 millió 800 ezer forint sérelemdíjat és 2 millió 400 ezer perköltséget is. Az ítélet nem jogerős, a hivatal még fellebbezhet az ítélet ellen.
Jakabosné Németh Mónika tanácselnök ítéletet hirdet a Fővárosi Törvényszéken
Cabrera Martin
A bírósági ítélet teljes pernyertességet jelent, vagyis azt mondta ki, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyetlen állítást sem tudott bizonyítani, amit az Átlátszóról mondott a Facebookon közzétett videójában. Ráadásul ahhoz semmilyen magyarázatot nem fűzött.
A bíró külön kiemelte, hogy a videóban megfogalmazott állítások hátrányosan érintették az Átlátszó társadalmi megítélését, hiszen egy olyan internetes újságról van szó, mely magát „watchdog” szervezetként határozza meg, vagyis ellenőrzi a közhatalmat gyakorlókat.
Alaptalan vádak
A pert még tavaly novemberben indította az oknyomozó portál, miután a hivatal jelentésében és az arról hírt adó videóban szerintük alaptalan váddal illette őket. A Facebookra feltöltött és külön hirdetésben terjesztett felvételen Lánczi Tamásék a többi között azt állították, hogy az Átlátszó hírszerzési tevékenységet végez, híreket hamisít, külföldi zsoldban áll, ürügyet teremtett Brüsszelnek, hogy uniós pénzek visszatartásával zsarolja Magyarországot, valamint titkos részjelentést adott a Sargentini-jelentéshez.
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője és Tóth Balázs jogi képviselő
Cabrera Martin
A perfelvételi tárgyalásra júniusban került sor, Lánczi Tamás akkor maga helyett meghatalmazottként Pálvölgyi Ákos vizsgálati igazgatót küldte. Ő ekkor mondta az azóta ikonikussá vált mondatot: Lánczi Tamás nem jogász, ezért nem jogi értelemben állította, hogy a jelentésükben tények vannak.
A bíróság novemberben tanúként hallgatta meg Sári Miklóst, ő volt annak az elemzőcsapatnak a vezetője, mely az Átlátszó elleni jelentést készítette. Tanúvallomásából kiderült, hogy egy teljes elemzési osztály dolgozott az évi 6,2 milliárd közpénzből működő hivatalban a kifogásolt jelentésen, ehhez képest semmilyen olyan visszaélést nem találtak a 28 oldalas dokumentum összeállítása közben, amelyet jelenteniük kellett volna az ügyészségnek vagy bármely nyomozási hatóságnak.
Sári több kérdésre sem tudott válaszolni, így például arra sem, tud-e példát mondani az oknyomozó lap által folytatott dezinformációs kampányra. Szintén elismerte, nem tud arról, hogy külföldi személy részt vett az Átlátszó alapításában, és arról sem, hogy külföldi személy vagy annak megbízásából egyéb más személy bármilyen döntésre utasította volna az Átlátszót.
Van következmény
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője a határozathozatal után úgy fogalmazott, „nagy elégtétel” számukra az ítélet, hiszen azt bizonyítja, hogy
még egy állami hivatal sem hazudozhat következmények nélkül, és ezért felelősségre lehet vonni a bíróságon.
„Akiről alaptalanul hazugságokat ír a Szuverenitásvédelmi Hivatal, az forduljon bírósághoz, és kérjen kártérítést, ahogy mi is tettük” – vonta le a tanulságokat.
Tóth Balázs, az Átlátszó ügyvédje kiemelte, hogy az ítélet részletes indoklása két kérdéssel foglalkozott. Egyrészt, hogy egyáltalán perelhető-e a Szuverenitásvédelmi Hivatal, hiszen itt nem egy politikus vagy egy lejárató kampányt folytató sajtó állít valótlant, hanem egy állami szerv, valamint azzal, hogy van-e ennek az állami szervnek véleménynyilvánításhoz fűződő joga. Mindkét kérdésben azt mondta ki a bíróság, hogy az SZH jelentései polgári jogi úton perelhetők, és egyértelmű, hogy egy állami szervnek nincs joga a véleménynyilvánításhoz. Csak akkor tudta volna megnyerni (vagy tudja megnyerni másodfokon) a pert, ha minden kétséget kizáróan be tudja bizonyítani, hogy amit írt, az valós tény – mondta.
Az ügyvéd azt is hozzátette: a történtek üzenete, hogy az állami szervek még mindig a törvény és a jog keretei között kötelesek működni. Ez alapján tehát nem kell feladni a reményt, hogy bár vannak jogsértő állami szervek, de az nem marad következmények nélkül.
„A jogállam lényege nem az, hogy nincs jogsértés, hanem hogy annak van következménye, és itt most azt láttuk, hogy első fokon van következménye” – tette hozzá.
A nyitókép forrása: HVG / Cabrera Martin
