„Ma és holnap még nem ez a téma, de ha a Tisza nyeri a választást, vasárnap estétől (ahogy korábban már sokszor) minden bizonnyal elindul majd egy újabb találgatás: mit lép a jelenlegi köztársasági elnök, hogyan trükközik, kit »kér fel« a kormányalakításra?” – vetíti előre bejegyzésében Török Gábor politikai elemző, aki szerint a sajtónak el kellene felejtenie, hogy „államfői felkérésről” vagy „megbízásról”, mert ezek a fogalmak közjogi értelemeben nem léteznek.
A magyar államfő egyszerűen csak a személyre vonatkozó „javaslatot tesz” a parlamentnek, és az lesz a megválasztott új miniszterelnök, akinek legalább 100 támogató szavazata van a törvényhozásban.
Török Gábor szerint ha a helyzet egyértelmű és (egyedül vagy koalícióban) világos abszolút többség alakul ki a parlamentben, az államfőnek alig van mozgástere, valójában csak „ceremoniális mellékszereplő”.
„Miután ő az első számú őre az államszervezet demokratikus működésének, bármilyen trükközéssel, időhúzással szembe menne az alkotmányos kötelezettségével. Kétségtelen: nincs sehol részletesen leírva, hogy így kell eljárnia, de ha másképp járna el, akkor kilépne a szerepéből – nem véletlen, hogy 1990 után egyetlen államfő sem lépett ilyen útra” – írja a politológus.
Török Gábornak igaza van abban, hogy sem az Alaptörvény, sem más jogforrás nem szabályozza egyértelműen az államfő teendőit, akinek szerepét leginkább az évtizedes szokásjog határozza meg, a kormányalakítás folyamata azonban elméletben meg is trollkodható, erről ebben a cikkünben írtunk részletesen.
Kép: Facebook / Sulyok Tamás
