Itt a rendszerváltó választás végeredménye: Tisza 141, Fidesz–KDNP 52, Mi Hazánk 6 mandátum – mi jön most?

Az összes voks megszámlálása után így néz ki az új Országgyűlés: Tisza 141, Fidesz–KDNP 52, Mi Hazánk 6 képviselői hely. Az utolsó pillanatban az átjelentkezők és a külképviseleten voksolók szavazataival a Tisza a végén 3 egyéni választókerületben fordított, plusz a kompenzációs rendszer miatt egy listás mandátumot is kapott még. De a végeredmény csak az első lépés, ezért végigvettük, mi történik majd ezután a következő napokban-hetekben.

Minden eddigi fideszes kétharmadot meghaladó arányú győzelmet hozott a választás a Tisza Pártnak. A szombat estére, a szavazatok teljes körű feldolgozottsága mellett előállt végeredmény a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint:

  • A Tisza Párt 141 mandátumot szerzett – bőven meghaladva a kétharmados, alkotmányozó többséghez szükséges 133-at –, ez 96 egyéni választókerületi győzelmet és 45 listás képviselői helyet jelent, 3,385 millió szavazattal (ebből levélszavazat 46 ezer).
  • A Fidesz mindössze 52 mandátumot szerzett, mert csupán 10 egyéni választókerületben tudott győzni, és 42 listás képviselői helyet szerzett, 2,458 millió szavazattal (ebből levélszavazat 282 ezer).
  • A Mi Hazánk 6 mandátumot szerzett, mindegyiket listáról, mert egyéni választókerületi győzelme nincs, a párt 358 ezer szavazatot kapott (ebből levélszavazat 5210 darab).
  • Két párt pedig nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt: a törvényhozásból kiesik a DK – 1,1 százalékot értek el 70 298 összes vokssal –, és nem jutott be a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) sem, amely 0,82 százalékot ért el 51 965 összes vokssal.

A még nem jogerős végeredmény előzőleg, pénteken és szombaton még sokat változott, miután az egyes választókerületekből máshová átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók összesen 301 187 voksát is hozzászámolták a megfelelő egyéni körzetekhez. Ez pedig több választókerületben átbillentette az eredményt, méghozzá a Tisza javára, amely így még három egyéni választókerületet megnyert, és tarolt az egyéni körzetekben, 106-ból 96-ban győzött tiszás jelölt:

  • Tolna megye 3-as választókerületében 893 szavazat előnnyel győzött Cseh Tamás (Tisza), 20 880 voksot szerezve, Süli Jánossal (Fidesz–KDNP) szemben, aki 19 987 szavazatot kapott.
  • Tolna megye 2-es választókerületében 654 szavazat előnnyel győzött Szijjártó Gábor (Tisza), 20 087 voksot szerezve, Csibi Krisztinával (Fidesz–KDNP) szemben, aki 19 433 szavazatot kapott.
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os választókerületében 1118 szavazat előnnyel győzött Barna-Szabó Tímea (Tisza), 24 831 voksot szerezve, Simon Miklóssal (Fidesz–KDNP) szemben, aki 23 713 szavazatot kapott.

A választási rendszer győzteskompenzációs szabályai miatt mindezek listán még annyi töredékszavazatot is jelentettek a Tisza Pártnak, hogy egy újabb listás mandátumot is elhódítottak a Fidesz elől, így összességében néggyel tudták növelni a képviselői helyeik számát a parlamentben az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak összeszámolása után. Utolsóként szombat este Budapest 4-es egyéni választókerületében végeztek a számolással, de ott nem változott az addigi, tiszás győzelmet jelentő eredmény.

Cikkünk megjelenésekor az NVI honlapján még 99,99%-os országos feldolgozottság volt látható, mivel az adatok a levélszavazatok szkenneres rögzítés szerinti számait mutatták, amit később, 20 óra előtt frissítettek a levélvoksok kézi számolású, korrigált adataival, ekkor ugrott 100%-ra a feldolgozottság. Ez már csak minimális eltérést jelentett a pártok listás adataiban, a mandátumokon nem változtatott. A Tisza listás voksai csökkentek pár százzal, hasonlóan nőttek a Fideszéi, míg a Mi Hazánknál százas nagyságrendű, a DK-nál és az MKKP-nál még kisebb változás volt (fentebb már ezeket a számokat javítottuk).

A HVG választási térképén is böngészhetők az egyéni választókerületi eredmények:

A legszorosabb verseny a keszthelyi központú Zala megye 2-es választókerületben volt, ahol azután kellett újraszámolni a szavazatokat, hogy április 12-én mindössze 59 szavazat különbség alakult ki a tiszás Varga Balázs és a fideszes Nagy Bálint között. A Tisza jelöltje az újraszámolással, illetve a közben a külképviseletekről és az átjelentkezőktől beérkező szavazatokkal már magabiztosan nyert: 48,08 százalékot kapott, ellenfele pedig 44,44-et, a különbség végül 2118 szavazat lett közöttük 100 százalékos feldolgozottság mellett.

Az így kialakult végeredmény a Tisza 141 és a Fidesz–KDNP 52 mandátumával pontosan megegyezik azzal a mandátumbecsléssel, amit a Medián a HVG megbízásából a választás előtt pár nappal számolt. A Hann Endre vezette intézet akkori becslése úgy kalkulált, hogy a Tisza 138-143 mandátumra számíthat, ezen belül 141-et valószínűsített. A Fidesznél 49-55 képviselői helyet vetített előre a mandátumbecslés, ezen belül 52-et valószínűsítve. A Medián akkori kalkulációja a Mi Hazánknak 5-6 mandátumot látott esélyesnek – ebből lett végül 6, a becslésben szereplő egy roma nemzetiségi mandátum viszont nem jött össze.

A Medián mandátumbecslése telibe találta a Tisza és a Fidesz képviselői helyeit
hvg360

Hann Endre nagy tapsot kapott a HVG legutóbbi Címlapsztori-beszélgetésén, ahol elmondta, miért teremtettek skizofrén helyzetet számára a korábbi választások, miért nem hisz a rejtőzködő szavazók mítoszában, és miért nem kedveli a „bizonytalan szavazók” kategóriát. A Medián ügyvezető igazgatója beszélt arról, miért fér bele neki, hogy Orbán Viktor lehumoristázta, és miért nem lehet komolyan venni Deák Dániel bocsánatkérését. De vajon miről szólnak majd a Medián következő mérései, és valóban eljött-e a nyugdíj ideje?

A 100 százalékos feldolgozottság nem jelent egyébként jogerős végeredményt még, mivel az egyes egyéni körzetek eredményei megtámadhatók, a lehetséges jogorvoslati határidők lejártával, május első napjaiban lehet jogerős végeredmény. Ha az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók hozzáadása után lett volna olyan körzet, ahol 100 szavazaton belüli különbség állt volna elő, azokban vasárnap újraszámolták volna a voksokat, de ilyen nem volt, a legkisebb, 211 szavazatnyi különbség Nógrád megye 2-es körzetében alakult ki, ahol Balla Mihály (Fidesz–KDNP) győzött Molnár Zoltánnal (Tisza) szemben.

Hogy lesz-e jogorvoslati eljárás belőle, nem tudni, mindenesetre Magyar Péter új választást követelt szombaton a Sárvár-központú Vas megyei 2-es egyéni választókerületben, amit a Fidesz jelöltje, Ágh Péter nyert meg mindössze 258 szavazatnyi különbséggel a tiszás Strompová Viktóriával szemben. A Tisza Párt elnöke szerint Ágh csalással szerzett mandátumot, és „tudatos, orosz típusú rosszhiszemű megtévesztéssel átszőtt szavazás” zajlott. Ebben a körzetben indult ugyanis egy Magyar Péter nevű független – a Tisza elnöke szerint kamu – jelölt, aki 909 szavazatot kapott, vagyis többet, mint Ágh előnye.

Az immár végleges, bár nem jogerős választási eredmény jelentette kétharmados Tisza-győzelem már biztos, ennek apropóján pedig érdemes végigvenni, mi és hogyan történik a következő napokban-hetekben. Először is megalakul az új összetételű Országgyűlés. Ennek várható dátuma május 9. lesz. A korábbi gyakorlattól eltérően már ezen a napon megválasztják a képviselők a miniszterelnököt, Magyar Péter pedig leteszi az esküjét, miközben a Tisza Párt a Kossuth térre erre a napra nagyszabású ünnepséget szervez.

Közben Magyar Péter azt is bejelentette, hogy a Tisza-frakció vezetője Bujdosó Andrea lesz, aki Pest megye 3-as választókerületében szerzett egyéni képviselői mandátumot. Bujdosó jelenleg fővárosi közgyűlési képviselő – a Tisza fővárosi frakciójának vezetője is –, és mivel a két pozíció összeférhetetlen, utóbbiról lemond, hogy beülhessen a parlamentbe. Ugyan hivatalosan a parlamenti Tisza-frakció majd csak a május 9-i alakuló ülés után jön létre, a leendő kormányfő szerint már hétfőn, április 20-án informális alakuló ülést tartanak.

Kedden pedig az e hét pénteki után újabb egyeztetést tartanak a parlamenti pártok tárgyalódelegációi az Országgyűlés megalakulásához kapcsolódóan – például a várakozások szerint a jelenleginél sokkal több, mintegy 20 parlamenti szakbizottság létrehozásáról és arról, hogy azok közül hányat vezessen tiszás, illetve ellenzéki elnök, hogyan osszák el az alelnöki helyeket. Téma lesz várhatóan a különböző parlamenti tisztségek – házelnök, háznagy, alelnökök – betöltőinek személye is.

Ha pedig már személyi kérdések: ezzel párhuzamosan zajlik a Tisza-kormány tagjainak castingja is, és Magyar Péter azt ígérte, hogy az április 20-i héten újabb miniszterjelöltek nevét árulja el. Eddig ugyanis csak mintegy fél tucat név vehető biztosara, pedig 15-18 önálló minisztérium is alakulhat a következő kormányzati ciklusban. Néhány jelölt személyéhez nem férhet kétség, ilyen például Hegedűs Zsolt (egészségügy), Orbán Anita (külügy), Kármán András (pénzügy), Kapitány István (nemzetgazdaság), más posztokon még 2-3 esélyes jelöltjelölt között is zajlik a belső verseny – ilyen például a belügyminiszteré is:

Fontos részlet, hogy az új Országgyűlés megalakulásáig a jelenlegi kormány teljes jog- és hatáskörrel működik tovább. Sőt, ebben az időszakban, amikor a távozó Országgyűlés általában már nem ülésezik, adott a kabinet számára a május 13-áig hatályban lévő háborús veszélyhelyzet kínálta rendeleti kormányzás lehetősége is. Tehát a kormány gyorsabban és kevesebb garancia mellett rendeletekkel írhat felül törvényeket és korlátozhat alapjogokat a ciklus utolsó hónapjában is.

Az új Országgyűlés megalakulása után viszont az Orbán-kabinet az Alaptörvény szerint ügyvezető kormányként, a miniszterelnök pedig ügyvezető kormányfőként működik tovább az új kormány megalakulásáig. Ez idő alatt a már távozó, leköszönő kormány az Alaptörvény szerint nemzetközi szerződés kötelező hatályát már nem ismerheti el, rendeletet is csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. Közben már a lejáró háborús veszélyhelyzet miatt a rendeleti kormányzás sem opció.

Miután az új Országgyűlés új bizottságai várhatóan május 11–12-én meghallgatják a leendő Tisza-kormány miniszterjelöltjeit, május közepén az új kormány új tárcavezetői is esküt tehetnek. Ezzel teljessé válik az új kormányzati ciklus indulása, hiszen csak eddig, az új kormány megalakulásáig tart az előző kabinet ügyvezetői megbízatása. Kormányváltás után pedig általában sok a teendő, ezért a májusban újonnan megalakult Országgyűlés biztosan nem megy nyári szünetre június közepén, mint általában egy ciklus közben.

Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az új törvényhozás a nyár közepéig, július elejéig-közepéig ülésezett, de előfordult, hogy még tovább, július végéig, augusztus elejéig dolgoztak a képviselők. Természetesen itt nincsenek kőbe vésett szabályok: ha egy kormány szükségét látja, egész nyáron ülésezhet a parlament. Ez várhatóan idén így lesz, mivel Magyar Péter többször elmondta, mennyi fontos döntésre, lépésre készülnek már a kormányzás első szakaszában, például több, akár kétharmados törvényt átírnának, és újakat fogadnának el.

Ezek lehetnek a Tisza-kormány első intézkedései

Nem fukarkodott az ígéretekkel a Tisza Párt a kampányban: visszaszereznék például az „ellopott” vagyon egy részét, emelnék a nyugdíjat és a családi pótlékot, valamint hazahoznák az uniós támogatásokat is. A kétharmados felhatalmazásra pedig azt mondták, hogy átírják az alkotmányt, a pártfinanszírozást, a választási törvényt, valamint a médiára vonatkozó szabályokat is. Kérdés persze, hogy ezek közül mi valósul meg a gyakorlatban, de az első lépések között feltehetően lesznek korrupcióellenes intézkedések, valamint néhány szociális juttatásról szóló döntés is.

Nyitóképünkön: Magyar Péter a Parlamentben. Fotó: HVG / Veres Viktor

Hozzászólások
2026 45. lapszám